Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

V. A gépezet

mára. Az ellene készült vádirat szerint a Koch-villában mutogatták a vendégeknek az asztali lámpát (amelynek ernyője egy fogoly színes tetoválása bőréből, szára és talpa lábszárcsontból készült, a kapcsológombot a kisujjra szerelték), valamint a levélnehezéknek, illetve íróasztaldísznek használt zsugorított fejet stb. A dachaui Buchenwald-perben (1947) életfogytiglani börtönre ítélték. A második parancsnok 1942. januártól H. Pister, 57 éves SS-Standartenführer lett. 1931-től volt tagja a náci pártnak és az SS-nek. Gyors karrierjét az I. SS-motorosezredben kezdte, majd Himmler gépjárműosztagának parancsnokaként erősítette meg. 1939-től a hinzerti különleges tábornak volt hírhedt parancsnoka, a háború végére SS-Oberführerré léptették elő. A foglyok egymás között „a nagy bürokratádnak nevezték, aki mintatábort csinált Buchenwaldból. 1945-ben a szövetségesek elfogták, a dachaui Buchenwald-perben halálra ítélték. 1948. szeptemberben — a börtönben — szívizomgyulladásban halt meg. Buchenwaldnak 1937 és 1945 között összesen 12 Lagerältestere volt. Ezek között 4 BV-s (Berufsverbrecher), akiknek egyenként alig néhány hónapig tartott a tevékenysége. A BV-sek készségesen teljesítették az SS kívánságait, és nagy brutalitással végezték a kapott megbízásokat. Ezért Koch és helyettesei az első időben többnyire közülük nevezték ki a kisebb tisztségviselőket (kapók, blokkfelelősek stb.) is. 1939-től, amikortól politikaiak voltak az elöljárók, a tábor élete konszolidáltabb lett. Csak 1941. november és 1942 tavasza között volt büntetésből újra 4 hónapig egy köztörvényes a Lagerältester. Nemcsak Koch, de Pister is rájött, hogy a politikai táborelöljárók nem korruptak, nem kivételeznek. 1939-ben, amikor a BV-sek nagy csoportját más táborokba helyezték, a politikaiak kapták meg a tábori önkormányzat több beosztását. A sok szakember biztosította a tábor építésének személyi feltételeit. Az építkezés a tervezéstől a teljes befejezésig jórészt technikai segédeszközök (daru, felvonó, kotrógép stb.) nélkül történt. A foglyok csákánnyal, lapáttal és más kéziszerszámmal dolgoztak, fejtették a követ, döntötték a hatalmas fákat. Az SS-építésvezető R. Riedl az építkezés első szakaszában napkeltétől estig dol-