Kovács László: Tanú vagyok - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 32. (Nyíregyháza, 2004)

V. A gépezet

A foglyok ellenállását két birkenaui lázadás bizonyítja. Az első 1942 őszén, a nők büntetőosztagában történt. A francia zsidó nők által vezetett akciót az SS Höss személyes irányításával fojtotta el. A csoport 90 tagját baltákkal verték agyon, volt, akit lefejeztek vagy szívbe adott fenol injekcióval öltek meg. Az SS rendszeresen likvidálta tömeggyilkosságainak közvetlen tanúit, a krematóriumokban dolgozó 600-800 fős Sonderkommando tagjait. 1944. augusztus és szeptemberben a birkenaui Sonderkommando egy részét Auschwitzban váratlanul kivégezték. A megmaradtak megtudták, hogy a közeli napokban tervezik kivégzésüket. Ezért úgy tervezték, hogy a 4 birkenaui krematóriumban egyszerre kezdik meg a fegyveres felkelést. Emiatti összejövetelüket egy zöld kapó felfedezte, és jelenteni akarta a hallottakat. Nem volt visszaút. 1944. október 7-én két krematóriumban kitört a felkelés. Megölték SS-őreiket, felrobbantották az egyik, megrongálták a másik krematóriumot, és kitörtek a táborból. 27 fő kivételével mindnyájukat megölték. Közülük mintegy kétszázan fegyverrel a kézben estek el. Harcuk nem volt hiábavaló, elpusztították az egyik krematóriumot, megakadályozták a halálgyár zavartalan működését; és reményt keltettek a tábor foglyaiban. A Gestapo több, közreműködéssel gyanúsított foglyot gyilkolt meg. 1945. január 5-én (!) Auschwitzban nyilvánosan végezték ki azt a négy fiatal leányt, akik robbanóanyagot csempésztek be az ellenállóknak. Október végén az elgázosításokat befejezték. Utolsónak a Theresienstadtból érkezett 2 ezer fős zsidó szállítmányt pusztították el. Auschwitz lll-Monowice-t a drótkerítéssel körülvett és az SS által őrzött Buna vegyikombinát szélén építették fel. A létszám, az állandó cserélődés ellenére, 10-15 ezer között volt. A meggyilkoltak és kiszelektáltak helyét újakkal töltötték fel. A gyár építése 1941-től 1943 végéig tartott. Első időkben a foglyokat vonattal utaztatták Auschwítzból a munkahelyekre, majd egy ideig Monowicében, a szabad ég alatt laktak. A tábor fennállása alatt több mint 100 ezer fogoly pusztult el, közöttük több ezer magyar és az ott fogva tartott öszszes (néhány ezer) holland zsidó. Az elpusztultak egy részét agyonverték, so-