Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)
Pongrácz Miklósné Clementis Erzsébet (1831 -1916): Napló
nem adták még, és sok költsége is volt, holmi szükséges házi holmik, a mit vettünk és mindent nem írtunk be, pedig nagyon sokra mennek illyen apróságok is. No de mégis a leg jobban vált el tőlünk / Laszkári úr, ugy nyilatkozott, hogy nem mind tisztyét, de mind saját fiát nézi Miklóst, nagyon derék, becsületes jó ember. Szerdán reggel ment haza. Az alat míg itt mulatott a juhokat nyírták a csűrbe. Én írtam haza, Nyékre és Terbegeczre is. 17 má j volt itt Miskolcziné. Vasárna p, lődik má j Ma öt éve jöttünk Kereskényből Kővárra lakni, egyszersmind éltem érdekesb na pj ai onnantul kezdődnek. Ebédre el mentünk Ománba az Atyánk Miklós és én. Dél után a jegyzőék is oda jöttek én is voltam azután nálok a jegyzőnével és Guldinyiné is, derék asszonyka, Balder is volt Guldényiéknál dél után. Este előt haza jöttünk, Guldinyinek fáj alába, nagyon meg ütte. / szombaton, 15dik máj meg koppasztottam a konytyatlan ludat és hétfőn 17. a konytyost. Kedden . 18dik má j meg ültettem a czigányt 21 tojásra. 29 má j us szombaton Reggel el indultunk Tóthújfalusi pusztára nógrádba, (Mamám régi Szeretőjéhez) Plachi Feriékhez, Miklósnak rokona, egy évig lakot is nálunk 1850ikben. Egeren keresztül mentünk, este értünk oda, s ot mulattunk a pünkösd ünnepein át. Kedden jöttünk haza de csak dél után indultunk, mer sz. Örzsébetnek és nem Egernek jöttünk. Derék emberek Plachiék, 3 gyermekjek is van. Vasárna p 6 juni. megbornyazott tündér nevű tehenünk üszője van. / Most töbnyire ollyan csúnyákat álmodok. Addig nyugtom se lesz még hazulrúl meg nyugtató levelet nem kapok adná az Úr Isten , ho gy semmi ba j ok ne volna. Czigánynak ki kelt 19 csirkéje juni 9-én. Szerdán 9 Túni álmodtam, hogy bálba akartam menni és ot sok papok voltak, meg menydörgés villámlással. Csak az Úr Isten minden rossztul meg őrizne. Csötörtök . 10 Tuni. ebédre el jöttek Csehiből fiatal Benyiczky és Mór Iván Miklós baráttya, valaha hontba lakot most [•*-***•] - . / Szombat . 12dik j uni írtam kedves Mamámnak levelet ki is sírtam magamat mikor el végeztem, el gondoltam, hogy tudja Isten fogom e őket látni valaha, az évbe sok szenvedés vár rám - élet halál harczát kell ki vívnom - illy esetbe többen meg haltak már, mellyek nem voltak képesek ki állani a végetlen fájdalmat. De az Ur Isten hatalma nagy, ő meg segíthet, s én az ő sz. kezébe ajánlom magamat. Istenem de boldogság szülei s testvéreihez közel lakhatni, leg forróbb vágyam Miklósom életben létele mellett (mer nélküle én se kívánnék élni). Ha Borsodbul vissza megyünk, jó szüleim
