Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)

Margócsy József (1837-1917) versgyűjteménye - Csengey Gusztáv Margócsy Gyula barátomnak (1883)

Csengey Gusztáv: Margócsy Gyula barátomnak* (Fia születésének örömére, 1883) Kicsinyke gyermek még alig rebeghet, Nem érti senki, csak a hű anya; De ékesebben, mint a pici ajkak, Hozzád, barátom, most ki szólana ? Ez ajkon él most lelked minden üdve, Ez kell, örülni minden hajnalon... Hozzád a részvét víg pacsirta-szárnyán Szívem kezével elküldöm dalom. Apává lettél, óh gyönyör-fiad van! Feléd mosolyg a legszebb földi czél; Ha életednek fáradalma lészen, Örömest fáradsz, óh már van kiért! A kis bölcsőben egy egész világ van, Világod édes boldog szeretet! És a jövőnek bíztató reménye Megaranyozza küzdő életed. S tudod, mi ez, mit most az égtől nyertél? Kétes jövőnek titka gyermeked, Óh e titokban nagy a felelőség, Te adsz e lénynek földi életet. Ha e titoknak oszlik majd homálya, S a lélek fénye lassan fölragyog Ember! mit adtál a küzdő világnak, Kérdőre vonnak föld és csillagok. Legyen vallása. Isten oly közel van, Mégis beh messze, messze... Keresik; A csillag titkában megtagadják, S a harmatcseppben észre sem veszik. Ismerje Őt az égi végtelenben S a harmatcseppben, rózsák levelén. Vezesse egykor méltó földi harczba Hit, szeretet s a biztató remény. * Csengey Gusztáv (1842-1925), evangélikus pap, tanár, a maga korában ismert író; a vers keletkezésének évében az aszódi gimnázium igazgatója. A versben említett gyermek: Margócsy Emil (1883-1971), a későbbi nyíregyházi felsőkereskedelmi iskolai igazgató.