Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)

Margócsy József (1837-1917) versgyűjteménye - Dalok

Csütörtökön virradóra Találtam egy szilaj lóra De az a ló két lábú volt Kötő fékje egy csép sem volt. Dana Kitették a' holt testet az udvarra De nincs a' ki végig, végig sirassa, Most tetszik meg ki az igazi árva Senki sem borúi a' koporsójára. *** A' tihanyi echohoz Óh, Tihanynak riadó leánya Szállj ki szent hegyed közül, lm, kit a' sors eddig annyit hánya Partod ellenében ül. Itt a

1 halvány holdnak fényén Jajgat és sír elpusztult reményin Egy magános árva szív. (Csokonai Vitéz Mihály: A tihanyi Echohoz c. versének töredéke) *** A reményhez Földiekkel játszó Égi tünemény, Istenségnek látszó Csalfa vak remény Kit teremt magának A boldogtalan, 'S mint véd angyalának Bókol untalan. Sima száddal mért kecsegtetsz? Mért nevetsz felém? Kétes kedvet mért csepegtetsz Még most is belém? Csak maradj magadnak! Biztatóm valál; Hittem szép szavadnak: Még is megcsalál. (Csokonai Vitéz Mihály: A reményhez c. versének töredéke)