Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)
Margócsy József (1837-1917) versgyűjteménye - Dalok
Partszagató Tiszánál A zöld füzes felett Száz meg száz kéz töré föl A meg feküdt gyepet. Csörsz népe talpon álot, Talpon egész hada, Nagy és kicsiny ifjú s vén Munkába izada. Tekincs a hangya bolyt, ha Meg háborodba lön: Úgy hemzseget az ember A népesült mezőn. (a többi hiányzik) (Tompa Mihály: Csörsz árka c. népregéjének töredéke) Jó Leányka Azt kérded e hősfi hova megyek én Bujdosva nem ősi határok ölén Én Bodrogi Leányka? Itt messze nem ősi határok ölén Szép ifjú virágokat itt szedek én Költözve hazámba hazámba! Oh lányka! hazádba nem menj te be még Lásd vésszel ölelkezik ottan az Ég 'S hű kar nyílik itten elődbe. Nem hősfi hazámba te jer be velem Bár vészben is ott lobog a' szerelem Hő kar nyíllik ott is öledbe. A Felleghez Ha borzadva tsügedezve Álok a' sík közepén Új keservei új bánattal A tünő év kezdetén Búsan nézem a' fölöttem Elhúzódó felleget 'S a' fuvalmát, mellyet észak Zúgva délnek ereget.
