Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)
Pongrácz Miklósné Clementis Erzsébet (1831 -1916): Napló
ereklyéket. - este előt mi töbször meg történik, egyedül ülök a homályos szobába, ha Miklós vagy hon nincs vagy még kint jár, vissza gondolok a múltra, mikor kedves Szüleim testvéreim körébe éltem. Kébzelem, hogy most (azaz alkonyatkor) Szusenkin (?) Rózsa az ablak melletti asztalkánál dúdolgat, Tere a masinát fűti vagy már ég benne, a fiuk a masina körül forognak, kedves Mamám pedig Guzsaly mellet ülve gondolkozik talán rólam is. Édes Apám pedig az udvaron jön fel s az ablakra kopogtat. Illyenkor azután mindég sírok ha elgondolom hogy egy év előt még én is e csendes házi körbe éltem. Ámbár nem azért hogy mostani álapotom megbántam volna, nincs okom rá-/gódni s elégedetlennek lenni sorsommal. Miklóst szeretem s azt hiszem hogy ő is szeret nyugodt is vagyok mindég külömben s jó kedvű, csak néha fognak el ollyan bús érzések, ha egyedül vagyok, s el gondolom forrón szeretet Szüleim, testvéreim, s jó rokonimtól minő messze vagyok, s mily végetlen idő van közbe míg egymást viszont látandjuk. Vasárna p, 18 j anuár . 1852. Dél után el mentünk kocsin Visnyóra Latinákékhoz... nekem semmi kedvem se volt menni egésszen ösmeretlen helyre, és nagyob szerű uri ház, nem tudtam hogy fogadják majd a tisztnét, ámbár Miklós nagyon dicsérte, (a ki már Laszkáriúrral volt nálok) hogy derék emberek s meg / hatták neki hogy engem is vigyen el hozzájok, de nekem mégis nagyon nem akaródzot, el gondoltam azt is hogy ha én ha ők hozzám jönnek majd, nem fogadhatom el őket ugy a mint akarnám mert a szobánk is csúnya meszeletlen rinbres (?) s szóval semmi kényelemmel nem láthatom el őket, melybe ők hon részesülnek, a hogy oda értünk, az asszony Latinákné mingyárt az udvarra ki jöt élőnkbe szívességgel, Miklóst azzal fogadta: lám, ön még is megtartotta szavát el hozta nejét. Az Ur Latinak is nagyon derék ember, egy vendégjek is volt a faluból, Lapaj. / Mingyár a helybeli kálvinista papnéért is el küldőt Latinákné a ki szinte derék Gasznerné féle magyar asszony. Jól mulattunk, / ők is nem sokára ígérkeztek, este előt haza jöttünk, három gyermeke van Latináknénak, Miksa Miklós és Vilmos, csinos fiatal asszonyka. Következő Va sárna p 25dikén én vártam N?! N?! hogy el jönnek Latinákék de biz azok el nem jöttek ámbár nagyon szívessen látnám de még is most örültem, hogy el nem jöttek, mer illően nem fogadhatnám. 24 j anuár született az éjjel béresné fia, szombaton. Napjaim Mogyorósdon házi foglalatosságaim közt múlnak el, már van 6 tyúkom, azaz öt és egy kakas, mind ajándékba kaptam. Miklós vett Csernelybe egy pár malaczot 32 forintért és Tehenet 82 forinton az ide való Bacsotul, de az árát csak jövő Sz.György naptúl egy évre füzettyük le. Az Arloi / sárga tyúkom első februáriusba kezdet tojni, ludam van három és egy Gunár, ajándékba vette Laszkári Keviczkiéktűl, 2 forint darabja. Ma lső feb-
