Margócsy István: „…Vedd szívessen csekély iratomat…”. Irodalom családi használatra. Margócsy József 85. születésnapjára. - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 31. (Nyíregyháza, 2004)

A Pongrácz-versgyűjtemény

Képeddel alszom el képeddel ébredek Kimond azmitérted szenvedek Keblemben éj vagyon szívem sötéten áll Mióta engemet búcsút lan elhagyál Hatudnám merre vagy ha tudnám hogy szeretsz És szegénységemért o lyánka meg nem vetsz It hagynám szívemet egész életemet Majd asztán megtud nám szerecze engemet (vége) Kis leány baja. Dal Isten ameg mondhatója menyit szenvedek Testi lelki nyugodalmak mind el tüntenek Nappal álom jő szememre éjjel gond viraszt Elsem végzem már is újra kezdem a panaszt Asohajtás tartja bennem meg azéletet Keblem csak sóhajtástól szintemeg reped Csak sovárgok csak tűnődöm nemtudom miért Mint ha égnék s vágyakoznám bírhatatlanért Hát ha esovár tűnődés tán aszerelem Akkor jaj szegény leánynak akkor jaj nekem Mert ki engem úgy szeretne élve halva hív Amint én szeretni tudnék nincs oly férfi szív Más Tiltya bár az ész szava tilcsa végzetem Érted lángol és érted ég minden érzetem Lassanként megölnek a hoszas bánatok Mint a hév ütöt virág földre hervadok