Balogh István: II. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben 1703. július – október - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 30. (Nyíregyháza, 2003)
A Rákóczi-szabadságharc kezdete Szabolcs és Szatmár vármegyében (1703. május - október)
A három zászlóalja kuruc az érmelléki felkelők Rákóczihoz csatlakozott csapata volt. A fejedelem másnap ezekkel próbálta az első rohamot a vár kapuja ellen, de nem járt sikerrel. A várbeli házakat gyújtónyilakkal próbálták felgyújtani, de csak a váraljai házak közül gyúlt meg néhány. A roham és a tüz úgy megrémítette a várbeli őrséget, a mintegy negyven németet, hogy a hadnaggyal együtt megadták magukat. Rákóczi a hadnagyot a katonákkal együtt zsoldjába szegődtette. A várban négy kis ágyú és némi lőpor lett a zsákmány, ez volt a felkelők első tüzérsége. Nigrellinek Kassán augusztus 4-én kelt sürgető levele a vár megerősítésére már későn érkezett. 48 Kalló eleste után a fejedelem figyelmét már a felkelés által hatalmába került terület biztosítására kellett fordítani. Emiatt egy időre el is távozott a megyéből, annál is inkább, mert „Szabolcs megye nemessége, amely a kisvárdai várba zárkózott, kibontott zászlókkal jött Diószegré\ ahol augusztus első napjaiban a váradi (Nagyvárad) vár ostromzárolásának előkészítésével foglalkozott. A megye vezető nemesei közül Bessenyey Zsigmondot és Ibrányi Lászlót ezeres kapitánynak nevezte ki, a már szerveződő reguláris hadseregben. Ibrányi Lászlót rövid idő múlva a Tisza bal partját ellenőrző felkelők parancsnokságával bízta meg. 49 5. Kalló városa és vára Rákóczi részletesen leírja Kalló megvételét. Rákóczi Emlékiratai, 1979. 33-34. p. - Esze Tamás szerint a parancsnokot Eckstein Jánosnak hívták és hat év múlva a császáriak kivégezték. Ez nyilván tévedés, mert a megye levéltárában minden aktán de Noel hadnagy neve van. A fejedelem a vár őrizetét a mezőváros lakosaira bízta, az év végén kelt kiváltságlevelében felmentette őket a vármegyére kiosztott élelemadás alól. - A felkelők közé állott Bozóky Pál ottani postamestert a Tisza bal partját ellenőrző felkelők ideiglenes parancsnokának tette. Esze, 1951. 63-65. p. - Rákóczi Emlékiratai, 1979. 33. p. A fejedelem parancsa szerint két kuruc sereg őrizte a Tisza bal partját, az egyik Tokajjal szemben Rakamaznál, a másik Polgárnál, a Nagykunság felé. Esze, 1951. 78. p. és 174. jegyzet. - Archívum Rákóczianum I. o. 1. k. 295. p.
