Balogh István: II. Rákóczi Ferenc Szabolcs és Szatmár vármegyékben 1703. július – október - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 30. (Nyíregyháza, 2003)
A Rákóczi-szabadságharc kezdete Szabolcs és Szatmár vármegyében (1703. május - október)
Az évek óta itt szállásoló Montecuccoli-ezred május elején elvonult ugyan, de a hónap végén és június első tíz napján az Ebergényi-ezred itt táborozott. Újoncai ellátásáról kellett gondoskodni a megyének. Július első napjaiban pedig a Montecuccoli-ezredet a Haditanács visszarendelte Munkács alá, az utóbbiak hús és kenyérellátása a kisvárdai járás falvaira hárult. 32 Bár mindkét megye jegyzőkönyvei megmaradtak, az ezután következő napokról nincs bennük rendszeres bejegyzés. Szabolcs vármegye jegyzőkönyveibe július 19 után utólag írták be -több esetben keltezés nélkül - a határozatokat és csak 1704. elején kezdték újból vezetni. Szatmár megye jegyzőkönyveiben június 26. után nincs semmi beírva, újból november végén kezdték beírni a határozatokat. De az időközben történekről Esze Tamás történésznek II. Rákóczi Ferenc tiszántúli hadjárata című, a Századok 1951. évfolyamában közölt tanulmánya alapján igen részletes információink vannak. Az eseményekről részletesen szól a fejedelem is emlékirataiban. Ennek következtében ezekből, - valamint néhány megmaradt aktából az eseményeket szinte napról napra nyomon lehet kísérni. 33 Az bizonyos, hogy Rákóczi még a tiszai átkelés utáni (július 19-én) délután vagy este meglátogatta a három Vay testvért Vaján. Lászlót még akkor megnyerte, s Kisvárda alá küldte, hogy az oda bezárkózott nemeseket csatlakozásra bírja. Esze Tamás az általa közölt levél alapján így írja le Kisvárda első ostromát: .Július 19-én délután egy gyalogcsapat körülzárta a várat egy vár alatt elfogott ember vezetésével, akit maguk közé állítottak." iy A felföldön való sok nemesség nagyobb részéből Kisvárdába recipialta (húzta meg) magát, ahová midőn Vay László uram be akart menni, útjában rabul elfogták és mostmár Kisvárda alá szállott, hogy az oda szorult nemességet Rákóczi alá vethesse." A várba zárkózott nemességet a felkelők körülzárták „abban a reményben, hogy felhívásukra megadják magukat. De a népet zsákmány reménye lelkesítette, s ezért pallókkal és rőzsékkel akarta megrakni a mocsárt, hogy megkísérelje a falak és a magas tornyok megmászását. A nemesség nem akarta meghallgatni sem ajánlataikat, sem fenyegetéseiket, de megígérte, hogy nem követ el ellenséges cselekményt." A felszólítás július 20-án hajnalban történt, akkor már Bercsényi Miklós is ott volt. A fejedelem 22-én elindult onnan Nyírbátor felé. 34 A Kisvárdában bezárt nemesek közvetlenül a tiszai átkelés után, még 19-én este siettek Nigrelli tábornokot értesíteni. A szabolcsiak közölték a tábornokkal, hogy a felkelők a szabadság követelése mellett a porció fizetése alóli mentességet is hirdették. Ők a követ elküldésével bizonyítani kívánják az uralkodó iránti hűségüket. Alighogy a követ útra kelt, a felkelők kisebb csapatokban megjelentek a vár alatt, de 20-án délután már seregestől körülvették a várat, és egész nap nyugtalanították a várban lévőket. 1703. június 29. Fasc. 4. No 13. - 1703. július 3. Fasc. 4. No 28. - 1703. július 4. Prot. 17. fol. 248. - július 9. Uo. fol. 249. - 1703. június 28. - A Montecuccoli-ezred őrzi a tiszai részeket a jobb parton. Szatmár vármegye határozata szerint a négy járása 20-20 jól felfegyverzett gyalogost állít ki segítségére. IV. A. 501/a. Prot. 10. fol. 135-136. - 1703. június 24. Ezen a napon az addig Szatmárban beszállásolt Bagosi-ezred 250 gyalogos újonca Polgárnál átkelt a Tiszán, Buda felé irányítva. Fasc. 4. No 13. - Június elején még az Ebergényi-ezred újonnan toborzott katonái is a megyében voltak, eltávozásukról nincs adat levéltárunkban. Annyi bizonyos, hogy a hónap második felében már ők sem voltak itt. 1703. július 9. Prot. 17. fol. 249. A Szabolcsi eseményekre 1703. július 19. után. Prot. 17. fol. 242-252. - Szatmár vármegye jegyzökönyvei IV. A. 501/a. Prot. 10. fol. 135-136. - Szatmár megye első, felkelés utáni közgyűlését a Szatmári körülzáró táborban november 26-án tartottak, tisztújító közgyűlésként. - Szabolcs vármegye utolsó közgyűlését július 9-én tartotta a kisvárdai várban. Ez után csak a Nigrellivel folytatott levélváltásokat írták be utólag július 19-i keltezés után. Néhány irat azonban megmaradt, a jegyző határozati feljegyzésével. A rendszeres bejegyzések csak az 1704. február 11-én, a fejedelmi biztosok jelenlétében tartott tisztújító gyűléssel kezdődnek. Prot. 17. fol. 251/b.-252. 1704. - Rákóczi részletesen ír a Munkács alatti eseményekről, a Montecuccoli-ezred ottani táborozásáról, de időpontokat nem említ. Esze Tamás részletes kutatásaiból tudjuk, hogy július 29-ig táborozott Munkács alatt, onnan Ungvárra, majd Töketerebesre vonult, egy ideig még Tokaj alatt is volt. Esze, 1951 42. p. Rákóczi Emlékiratai, 1979. 32. p. - Esze, 1951. 50-51. p. és 72. jegyzet
