Pro memoria. Nyíregyházi összeírások 1752–1850 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 29. (Nyíregyháza, 2003)

Nyíregyháza társadalma az újratelepítés utáni évszázadban

A forrásválogatás és -közlés szempontjai Az újratelepítés évfordulójának tiszteletére összeállított kötetünkben azokat az összeírásokat adjuk közre, amelyek segítségével rekonstruálható a betelepítés időszakának és az azt követő száz évnek a társadalma. A város ezen időszakából származó több mint húsz iratfolyómétert kitevő jegyzőkönyv, oklevél, levél, gazdasági számadás, szerződés, végrendelet, perirat stb. mellett a korszak legértékesebb forrásai az összeírások. Ezek mellett a két birtokosnak, a Károlyi és a Dessewffy családnak a levéltárában található, illetve a békési nemesi közgyűlés irataiból válogatott conscriptiókat teljes és részleges formában betűhíven közöljük. A betelepítés előtti évekből két összeírást választottunk. Az első Szabolcs vármegye latin nyelvű dikális összeírása, amelyből csak az adózók neveit közöljük magyarul, alfabetikus rendben annak illusztrálására, hogy bár a széles határ megműveléséhez sokkal több kézre lett volna szükség, de a település nem volt lakatlan. A másik összeírás a Károlyi család levéltárában található. A földesúri jövedelem számbavételéhez szükség volt a birtokrész pontos ismeretére, és ez az összeírás alapul szolgálhatott a telepítés előkészítéséhez is. A magyar nyelven készült összeírás részleges közlésében csak a két birtokos részén éltek neveit adjuk közre, a vagyoni viszonyaikat tükröző adatokat nem, hiszen a betelepítés után nem az itt élők voltak hatással az újonnan érkezettekre, hanem a más nyelvű és vallású, nagy létszámú alakuló közösség lett a meghatározója a település igazgatásának, gazdálkodásának, életének. Az újratelepítés évéből három összeírást teszünk közzé. Az első, latinul íródottban a vármegye összeírói vallás szerint vették számba a Nyíregyházán élő régi lakosokat, feltüntetve azt is, hogy hova költöztek el innen. Békés vármegye nemesi közgyűlésének iratai között található azoknak a lajstroma, akik jelentkeztek az átköltözésre. A latin nyelvű összeírást teljes terjedelemben, magyarul közöljük. A harmadik, ócseh nyelvű összeírás már Nyíregyházán készült, és azokat veszi számba, akik a telepítési pátens és Petrikovics János impopulátori munkájának köszönhetően az első nagy hullámban érkeztek ide. A város iratai között található forrást bár már Németh Zoltán közölte, mégsem utalásos formában, hanem a jeles évfordulóra való tekintettel teljes terjedelmében tesszük közzé. A XVIII. század második feléből is három forrást választottunk. Az első 1761-ben készült, és a Dessewffy család levéltárában maradt fenn. A magyar nyelvű irat tájékoztatást ad a lakosok jogállásáról, foglalkozásáról, taksájának összegéről, valamint arról is, hogy mióta és melyik földesúr településrészén laknak. Nyíregyháza úrbéri összeírása 1773 júniusában készült. A lakosok neveit tartalmazó tabellát eredeti formájában mutatjuk be. A földművelő-állattenyésztő parasztgazdák mellett a XVIII. század végére jelentősen nőtt az 1786-ban oppidummá váló településen a kézművesek száma is. A földesúr a betelepülés után kelt szerződésében ígéretet tett arra, hogy amennyiben elegendő számú kézműves lesz itt, támogatja a helybelieknek a királyhoz benyújtott céhalakítási kérelmét. Ezért készült az 1793-as magyar nyelvű összeírás, amely mesterségenként veszi számba az itt élőket, feltüntetve, hogy hol tanulták mesterségüket, most melyik céhbe