Pro memoria. Nyíregyházi összeírások 1752–1850 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 29. (Nyíregyháza, 2003)
Nyíregyháza társadalma az újratelepítés utáni évszázadban
Azoknak a kérelmét, akiknek a szülei innen vándoroltak el, szívesen fogadták - főként ha hiánymesterséget űztek. 1829-ben pl. könnyen, sőt az idegenektől kért taksa elengedésével vették fel a lakosok sorába Goldberger Dániel helybeli születésű zsemlyesütőt, aki esztendei vándorlás után „ ezen, édesatyja által elhagyott városban kívánván mestersége folytatása végett leülepedni", ráadásul a városnak szüksége volt zsemlyesütőre. 46 A polgár- és a lakosjog örökölhető volt. Kivételt képezett azoknak a városi tisztségviselőknek az esete, akik nem lévén nyíregyháziak, tisztségviselésük idejére kaptak polgárjogot. A népes városi társadalom alsó rétegébe tartoztak a zsellérek, akik ingatlannal nem bírtak és csak zsellérpénz fizetése mellett tartózkodhattak a városban. Ezen kívül tizenhatójuknak kellett egy katona tartásáról gondoskodni. 47 A város elöljárói „a jó rend megtartása" érdekében igyekeztek szolgálatra szorítani a gazdasággal nem bírókat. A XIX. század közepére már általánossá vált a jelenléte a szálláson dolgozó, a városba csak ritkán, leginkább a cselédfogadás idejekor, újévkor és jeles alkalmakkor bejövő szegődvényesnek. A családoknál szolgák, szolgálók segítették a gazda és gazdasszony munkáját, illetve a jobb módú házaknál pesztonka, dajka ügyelt a gyerekekre. Egyre többen jöttek télen fonni, nyáron aratni is. (Az egy háztartásban élő családtagokat és szolgákat veszi név szerint számba a 13. sz. forrásban közölt, 1850-ben készült népszámlálás. A városban végzett összeírás mellett ebben az évben készült el a szálláson élők összeírása is. 48 ) A cselédek bérét az elöljáróság határozta meg általában az újévi szerződéskötést megelőzően. 1821-ben az alábbi béreket kapták a különböző szolgálatban állók: „Házas derék szolgának pénzbeli fizetése lészen 24 rénes forint váltócédula, egy köböl gabonavetés, két pár csizma, egy pár bocskor, föld kendermag alá, tengeri alá 1200 négyszögöles köblös föld, egy darab marha telelése, két köböl őrlés, és ha gyermeke van három köböl őrlés ugyan, de csak oly móddal, hogyha a felesége azt ledolgozza. Nőtelen szolgának készpénz 36 rénes forint váltócédula, de semmi vetés, mindazáltal ha úgy tetszene, önként a gazdának reáállani, vagy a szolgának öregapja, anyja lévén amiatt a vetésre szüksége lenne, akkor adódjon nékie 8 rénes forint váltócédulába számítandó két véka vetés. Mindazáltal a tavaszi szalma a gazda részire marad. Egyébiránt csizma, bocskor, fejér ruha megmarad az eddig volt mód és szokás szerint. 16-17 esztendős ijjúnak fizetése lészen aszerint, amint érdemleni fogja, 16 váltócédula rénes forinttól 20 rénes forintig, 2 pár fejér ruha, csizma, 1 pár új, fejelés és bocskor. Nevendéken ijjúnak lészen illő ruházatja. Kenyeret sütő szolgálónak készpénzben 25 váltócédula rénes forint, 2 pár csizma, s két pár fejér ruha. Kisebb szolgálónak 16 rénes 46 SZSZBML, V.A. 101.2/2. No. 1816. 47 SZSZBML, V.A. 102/a. 1/81. No. 1133. 1829. 48 „A nyíregyházi határban lévő tanyáknak szám alá vételét, a tulajdonosok nevét és birtokuk mennyiségét kimutató könyvecske 1850-ik évről." Megjelent: Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírása. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, V-VI. Szerk. Dr. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1985. 277-308.
