Pro memoria. Nyíregyházi összeírások 1752–1850 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 29. (Nyíregyháza, 2003)

Nyíregyháza társadalma az újratelepítés utáni évszázadban

Azoknak a kérelmét, akiknek a szülei innen vándoroltak el, szívesen fogadták - fő­ként ha hiánymesterséget űztek. 1829-ben pl. könnyen, sőt az idegenektől kért taksa el­engedésével vették fel a lakosok sorába Goldberger Dániel helybeli születésű zsemlye­sütőt, aki esztendei vándorlás után „ ezen, édesatyja által elhagyott városban kívánván mestersége folytatása végett leülepedni", ráadásul a városnak szüksége volt zsemlyesü­tőre. 46 A polgár- és a lakosjog örökölhető volt. Kivételt képezett azoknak a városi tisztség­viselőknek az esete, akik nem lévén nyíregyháziak, tisztségviselésük idejére kaptak pol­gárjogot. A népes városi társadalom alsó rétegébe tartoztak a zsellérek, akik ingatlannal nem bírtak és csak zsellérpénz fizetése mellett tartózkodhattak a városban. Ezen kívül tizen­hatójuknak kellett egy katona tartásáról gondoskodni. 47 A város elöljárói „a jó rend megtartása" érdekében igyekeztek szolgálatra szorítani a gazdasággal nem bírókat. A XIX. század közepére már általánossá vált a jelenléte a szál­láson dolgozó, a városba csak ritkán, leginkább a cselédfogadás idejekor, újévkor és je­les alkalmakkor bejövő szegődvényesnek. A családoknál szolgák, szolgálók segítették a gazda és gazdasszony munkáját, illetve a jobb módú házaknál pesztonka, dajka ügyelt a gyerekekre. Egyre többen jöttek télen fonni, nyáron aratni is. (Az egy háztartásban élő családtagokat és szolgákat veszi név szerint számba a 13. sz. forrásban közölt, 1850-ben készült népszámlálás. A városban végzett összeírás mellett ebben az évben készült el a szálláson élők összeírása is. 48 ) A cselédek bérét az elöljáróság határozta meg általában az újévi szerződéskötést megelőzően. 1821-ben az alábbi béreket kapták a különböző szolgálatban állók: „Házas derék szolgának pénzbeli fizetése lészen 24 rénes forint váltócédula, egy köböl gabona­vetés, két pár csizma, egy pár bocskor, föld kendermag alá, tengeri alá 1200 négyszög­öles köblös föld, egy darab marha telelése, két köböl őrlés, és ha gyermeke van három köböl őrlés ugyan, de csak oly móddal, hogyha a felesége azt ledolgozza. Nőtelen szol­gának készpénz 36 rénes forint váltócédula, de semmi vetés, mindazáltal ha úgy tetsze­ne, önként a gazdának reáállani, vagy a szolgának öregapja, anyja lévén amiatt a vetés­re szüksége lenne, akkor adódjon nékie 8 rénes forint váltócédulába számítandó két véka vetés. Mindazáltal a tavaszi szalma a gazda részire marad. Egyébiránt csizma, bocskor, fejér ruha megmarad az eddig volt mód és szokás szerint. 16-17 esztendős ijjúnak fizetése lészen aszerint, amint érdemleni fogja, 16 váltócédu­la rénes forinttól 20 rénes forintig, 2 pár fejér ruha, csizma, 1 pár új, fejelés és bocskor. Nevendéken ijjúnak lészen illő ruházatja. Kenyeret sütő szolgálónak készpénzben 25 váltócédula rénes forint, 2 pár csizma, s két pár fejér ruha. Kisebb szolgálónak 16 rénes 46 SZSZBML, V.A. 101.2/2. No. 1816. 47 SZSZBML, V.A. 102/a. 1/81. No. 1133. 1829. 48 „A nyíregyházi határban lévő tanyáknak szám alá vételét, a tulajdonosok nevét és birtokuk mennyiségét kimutató könyvecske 1850-ik évről." Megjelent: Henzsel Ágota: A nyíregyházi bokortanyák 1850. évi összeírása. In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, V-VI. Szerk. Dr. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1985. 277-308.

Next

/
Oldalképek
Tartalom