Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

b/ Fiskális Nyíregyházának az első örökváltságig a földesúr úriszéke szolgáltatott igazságot, jogi ügyleteit pedig a földesúr fiskálisa intézte. A megváltakozást követően azonban jogi képviselő nélkül maradt a közösség, és a ráruházott földesúri jogok gyakorlásához szük­sége lett törvénytudóra. Erre 1807-ben Mittuch Ferencet, a Dessewffyek volt városi tiszttartóját kérték fel, aki 300 rénes forintért, útjaihoz forspontért, évi 12 öl fáért és a húsvéti és pünkösdi ünnepekre egy-egy hordó sörért el is vállalta a város jogi ügyeinek vitelét. 311 1808 októberében Mittuch lemondott, és városi fiskálisnak mindezen fizetés mellé még 8 köböl búzát és két köböl zabot, valamint itt lakásához kényelmes quártélyt is ígérve Bozóky Istvánt kérték fel. 312 1815-ben a korábbi fizetségért Draskóczi Dras­kóczy Jánost választották meg a város jogi ügyvivőjének. 313 1833-tól a számvevői feladatok egy részével is bővülő jogkört a város kérésére Jármy Menyhért vállalta el. Feladata lett a város jussainak védelme mellett a számadási kötelezettséggel tartozó városi hivatalok ellenőrzése, sőt a licitet nyerő kocsmárossal is a fiskális jelenlétében kötötték meg a részletes, mindenre kiterjedő, a város hasznát min­den lehetőséggel biztosító szerződést. A város ügyésze képviselte a várost mind a lako­sokkal, mind más, közhatósággal folytatott perben. Gyakran járt Debrecenben, de utaz­nia kellett néha Pozsonyba, Pestre és Budára, sőt Bécsbe is, bár a fővárosokban megbí­zott ágensei is voltak a városnak. Velük a fiskális levelezésben állt, ezúton tájékoztatták egymást, és szolgáltak újabb vagy kiegészítő információkkal. A város pereiről lajstromot kellett vezetni, és ezt fél évenként bemutatni. Az ügyész feladatai közé tartozott a váltsági pénztárnok számadásának megvizsgálása. A pénztár­noki lajstromot ellenőrizte, majd az adósoknak idéző levelet íratott az írnokokkal. Az adósság miatti árverezésnél az ítélet után tájékoztatni kellett a feladatra kijelölt tanács­nokokat az ügy aktuális állásáról, mert előfordult, hogy mire a tanácsnokok teljesítették volna megbízatásukat, addigra az adós kifizette adósságát, illetve megtörtént az is, hogy a tanácsnokok nem voltak tisztában azzal, hogy mennyi a pontos adósság, aminek fejé­ben foglalniuk kellett. 314 1833-ban, amikor Martinyi Sámuel elköltözött Nyíregyházáról, a számvevői felada­tokat - a perceptornak visszaadott váltságcédula kidolgozásának kivételével - a fiskális­ra bízta a közönség. A számvevői jogkör gyakorlásáért évi 300 pengő forintot kapott Jár­my Menyhért, és mivel nem nyíregyházi lakos volt, így szállásáról is gondoskodtak. Ez az összeg a választott főtisztségviselők (bírák) honoráriumának majdnem a duplája volt. 1833-ban az évi 300 pengő forint sallárium mellé megillette még egy tisztességes szál­lás, megyén belüli úthoz deputátum, megyén kívülihez pedig 2 pengő forint napidíj. Ezen kívül kapott négy öl tűzifát, hat köböl búzát és tizenkét köböl gabonát, valamint 311 V.A. 102/k. 78/78. No. 1843. 1807. 312 Uo. No. 1964. 1808. 313 V. A. 102/k. 78/78. No. 2524. 1815. 314 V.A. 102/a. 16/96. 1845. márc. 31. 8. fol.

Next

/
Oldalképek
Tartalom