Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
1819-től évi fizetésként 120 váltóforintot szavaztak meg számára, ill. beteglátogatáskor 12 krajcár illette, azonban alá kellett vetnie magát Benedikty városi orvosnak. Posony városi főorvosi illetménye az 1820-as években 200 ezüst forint, deputátuma 8 köböl rozs, 3 köböl búza, 3 öl fa volt, illetve beteglátogatásért annyit kérhetett, mint Benedikty. 1834-ben, amikor megyei főorvos lett, a város orvos nélkül maradt. 321 Ekkor született az a határozat, amelyben számot vetve azzal, hogy ide csak akkor jön orvos, ha rendes fizetést biztosítanak neki „ egy orvosdoktornak és egy seborvosnak a város pénztárából leendő tartatása oly móddal határoztatik, hogy úgy az orvosdoktor, mint seborvos, szorosan köteleztessenek állandóul a belső városba tartózkodni, egyedül 12 órányi időre, de ennyi időre is mindenkor a közönség elnökénél eleve teendő jelentés után és csak a másik orvosnak idehaza maradása feltétele alatt engedtetvén meg a belső városon kívül való eltávozás. Továbbá, hogy az orvosok által a lakosoktól semmi különös fizetések nem kívántathatván, egyedül az önkénti ajánlatoknak elfogadhatása engedtetik meg, mely orvosok számára esztendőnkénti fizetésül és ugyan az orvosdoktor számára készpénzben háromszáz pengő forintok, deputátumba hat köböl búza, 12 köböl gabona, 322 és 4 öl tűzifa, szállásbér fejében 40 pengő forintok, a seborvos részére pedig készpénzben 150 pengő forintok, deputátumba 10 köböl gabona, 4 köböl búza, 2 öl tűzifa, szállásbér fejében 20 pengő forintok állapíttatván. " A városi kölesföldekből is kaphattak, éppen úgy, mint az elöljáróság tagjai. Ilyen feltételekkel hívták meg 1836-ban Máramaros megyéből seborvosnak Takács Lajost és Karlovszky Lajost orvosdoktornak, lehetőséget adva neki arra, hogy mielőtt elkezdi a városban a praxisát, egy évet bécsi kórházakban töltsön a legújabb gyógymódok tanulmányozásával. 323 A helybeli Bents Istvánt pedig segítették, hogy a bécsi katonai intézetben tanuljon tábori orvosi tudományt. 1841-ben a város újra tárgyalta az orvosi fizetést: 240 pengő forintban, négy öl tűzifában, hat köböl búzában, 12 köböl gabonában állapította azt meg azzal a kikötéssel, hogy a folyamatos orvosi jelenlét biztosítása érdekében egyszerre nem hagyhatják el a várost. Megváltoztatták a választás módját is. Eddig élethosszig tartott egy-egy orvos kinevezése, 1841-től a választott közönségnek jogában állt minden tisztújításkor dönteni arról, hogy meghosszabbítják-e a megbízást vagy nem. 324 1845-ben Karlovszky meghalt, helyette városi főorvosnak Meskó Pált választották. A nyíregyháziak anyagi biztonságának megteremtéséhez hozzájárult a jó piaccal bíró állattenyésztés is. A lakosoknak számos állatuk: híres lovaik, a bérelt pusztákon vagy a városszéli pascuumon legelő marháik, juhai voltak. Saját egészségük mellett így nagyon fontos volt számukra állataik bajtól való megóvása, szükség esetén gyógyítása is. Ezért 321 Benedikty nem sokáig dolgozhatott megyei főorvosként, mert még kinevezésének évében meghalt. Lásd V.A. 101.7/7. No. 1286. 1835. 322 A gabona a forrásokban rozsot jelent! 323 V.A. 101. 8/8. No. 1713. 1836. 324 V.A. 101. 17/17. No. 270. 1845. 1843-ban ezt a döntést felülbírálták.
