Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

egy köböl kása, egy mázsa só, egy mázsa hús, egy mázsa faggyú, egy hízott sertés, egy öl fa volt, továbbá örökösödés, vagyonmegosztás után taksa, valamint a főbíró távollétében a városgazdával együtt való ítélkezéskor a törvénydíj fele, 8 garas járt neki.

261 Gráff Sámuellel a comissariusi hivatal 1820 októberéig működött. Ezután feladatának gazdasági részét a városgazda és a gazdálkodószék vette át, a rend fenntartását pedig a „rendőrséget viselő kapitányi hivatal" látta el, amely 1833-ban átvette a vásárbíráktól is a piac ellenőrzését, sőt a vásári rend fenntartása mellett a határ rendjéért is felelt. A mezei rendőri kapitányi feladatokat majd csak 1841-ben vette át az albíró.

262 A kapitány fő feladata a közrend és -biztonság feletti őrködés volt. A szállásokat és a határt vigyázó mezöbírák felügyelőjeként kötelessége volt a mezöbírákkal a rájuk vonatkozó városi határozatokat megismertetni és a mezöbírák által feljelentett rendbontókat megregulázni. A belvárosi rendfenntartásban főként a piac, a kocsmák, boltok és mészárszékek környékének rendjét kellett biztosítania. Ügyelnie kellett a piaci árulóhelyek elrendezésére és rendjére, az árusokra és az áruk minőségére. A boltokban és kocsmákban a hiteles mérőedények használatát, a kimért italok és áruk minőségét és a nyitvatartási kellett ellenőriznie. Belátása szerint büntetetést is kiszabhatott a rend ellen vétőkre.

263 Azt, hogy joga van a mészárszékek ellenőrzéséhez, a székárendások szerződéseiben is rögzítették. A „cserép- és téglagyárak is rend- és csendőri tekintetben a kapitány által megyizsgálandók" voltak.

264 A közrend megőrzésére éjjeliőröket és strázsákat fogadott a közönség, ezek irányítása is a kapitány feladata volt. Neki jelentett minden reggel az éjjeliőrök feljebbvalója, az őrhadnagy. Gyakran kellett intézkednie kocsmai verekedésnél, de a tiltott játékokban részt vevőket is szemmel tartotta. A városban gyakran tomboló tűz megakadályozására statútum rendelkezett arról, hogy fakéményeket és zsúptetőt új házakra tenni már nem lehet. Ennek felügyeletét, ill. a határozat ellen cselekvők büntetését: a tető és kémény lerántását is a kapitány hatáskörébe utalták. 1843-ban az albíró kapitány ügyelt „minden ágára a rendőrségnek, úgymint éjjeliőrökre, utcák tisztán és járható állapotban tartásokra, piacra, itten közhatározás értelmében az árulóhelyek iránti rend feltartására, mészárszékekre, kocsmákra, mennyiben ezeknek a rendőri felügyelés alatt lenniök kelletik, városházánáli mázsáltatásra, hogy ebben a megbízott város gazdája pontosan eljárjon, továbbá két esküdtek befolyásával ítélni és büntetni minden politialis kihágásokat és egyéb kisebb panaszokat, mik a főbírói székhez nem tartoznak, végre elébe tartozand a hetivásár alatt keletkezni szokott kereseteknek a vásári bíróság ötödik tagjai közül magához hetenként sorba rendelendő 261 Hivatalához azonban nem járt rész a kisteleki szállásföldekből. Lásd V. A. 101/k. 78/78. 1818. 1804:34. 262 V. A. 101. 15/15. No. 2. 1841. 263 A büntetés mértékét is meghatározta a tanács. Lásd V. A. 101. 16/16. No. 158. 1844. 264 Uo. No. 159.