Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
perceptor végezze. Ugyanakkor továbbra is a bíró feladata maradt a város tartozásaira, kölcsöneire való ügyelés, a becsük intézéséről és az adózás módjáról való számadás. 241 A perceptor feladata lett minden bevétel és kiadás számbavétele, azokról írásos számadás készítése. Éppen ezért csak írni-olvasni tudó, a számolással is jól boldoguló városlakót választottak erre a tisztségre. Az első örökváltság és az azzal járó fizetési kötelezettségek szükségessé tették a pénzügyek kezelésének megreformálását. A perceptor által végzett feladatot két részre osztották. Létrehozták egyrészt az adó- vagy közkasszát, amely a jövedelmeket is kezelve fizette az állami, megyei, földesúri kötelezettségeket, sőt a város belső kiadásait is innen fedezték, másrészt az új feladat, a váltság kifizetéséhez szükséges pénzforgalom lebonyolítására létrehozták a váltságpénztárat. „Tétetett váltságcassa exactorának becsületes és érdemes férfi s lakos Bogár Tamás azon instructióval, hogy ezután nemcsak azt várja, hogy a pénzt behozzák önként az adósok, hanem minden illendő módokkal mindig magához kettőt vagy három deputátust csatolván sürgesse, és szedje utcánként a váltságadósságot. Mely szolgalatjáért resolváltatik s rendeltetik az város communitásátul esztendőnként száz és ötven rénes forintokat. " 242 Az újonnan létrehozott váltságkassza kezdetben csak adminisztratív alapon működött: az örökváltsággal kapcsolatos lakossági befizetéseket és kölcsönpénzeket, valamint az adókassza által váltságcélokra átadott összegeket kezelte. Felügyeletét külön e célra kinevezett küldöttség látta el, amely a bíróválasztáskor számolt be az ellenőrzés tapasztalatairól, a kassza állapotáról. Néhány év múlva azonban a váltságkassza hatáskörébe kerültek a legnagyobb bevételt jelentő városi jövedelmek is, bár továbbra is kiemelt feladata volt a lakosság váltságfizetésének bonyolítása, a kölcsönök felvétele és adása, a földesurak részére megállapított összegek (váltság, a város bevételeiből a Károlyiakat árendális díjként illető rész stb.) pontos fizetése. 1824-től feladata kibővült: az összes haszonvételből származó pénzek ide folytak be, s innen történtek az ezek fenntartását fedező kiadások is. így az adókassza ezután már csak az adók beszedésével és rendeltetési helyükre való juttatásával kellett, hogy foglalkozzon. 243 A perceptorok munkáját csak olyan közmegbecsülésnek örvendő nyíregyházi polgárokra bízták, akik egyrészt tekintélyük és szakértelmük révén képesek voltak ellátni e felelősségteljes tisztséget, másrészt - nem évente újraválasztott tisztségről lévén szó - vállalni tudták akár hosszabb időre is e megbízatást. A perceptorság fontosságát mutatja, hogy az e tisztségre választottak közül többen a legmegtisztelőbbet, a bíróságot is elnyerték (Szuchacs/Gerliczky Mihály, Markó Ádám és György, Mányik Péter stb.). A perceptorok között voltak parasztgazdák, kereskedők, kézművesek. Az 1827-től váltságcassa perceptora a kereskedő Titz Sámuel lett. 1831-ben azonban szembetegsége miatt már csak úgy tudta vállalni e tisztséget, hogy Dióssy Tamás senator segítette munkájában. Emiatt vált szükségessé e tisztség feladatkörének módosítása. A választott 241 Hársfalvi, 1982. 15. 242 V. A. 101/c. 78/78. 1804:34. 24j Külön elszámolással bírt az árvagyám keze alatt lévő árvapénztár, valamint a törvénybíró által kezelt kórházkassza. Ezek felett a felügyeletet a communitas látta el.
