Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Bevezetés

BEVEZETÉS Az 1753—54-től újranépesedő Nyíregyháza történetének gazdag forrásanyaga van. A betelepülés évétől 1848-ig több mint 20 folyóméternyi iratanyag: jegyzőkönyvek, szerződések, úriszéki iratok, összeírások, elszámolások, testamentumok, inventáriumok, levelek maradtak fenn. Bár az évszázadok során volt olyan irat, amit kiselejteztek, volt ami elkallódott vagy megsemmisült, de a megmaradtak lehetőséget adnak arra, hogy megkíséreljük feltárni a XVIII. század közepétől páratlan fejlődésü Nyíregyháza önkormányzatának működését. A tisztviselői instrukciók, a feladatkört meghatározó statútumok adalékul szolgálhatnak a városigazgatás történetének feldolgozása mellett a közösség gazdálkodásához, társadalmi, politikai jogi viszonyainak megismeréséhez is. Nyíregyháza újratelepítés utáni évszázadáról már a korabeli iratok között is találhatunk összefoglaló feljegyzéseket. A régi nótáriusok, elsősorban a több évtizedig itt munkálkodó Miskolczy Mátyás Pro memoria cím alatt időnként röviden összegezte a legfontosabb tudnivalókat. A krónikaírást - leginkább a múlt sorsfordító történéseinek feldolgozására törekedve - más lokálpatrióták is folytatták. A helytörténeti munkák mellett számos irodalomtörténeti, néprajzi, történeti földrajzi írás is született. A régi Nyíregyháza megismeréséhez a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár az általa őrzött források közkinccsé tételével szeretne hozzájárulni. Kiadványainkban a múlt árnyaltabb rekonstruálását segítő városi statútumokat, privilégiumleveleket, testületi jegyzőkönyveket, valamint a hétköznapi életbe bepillantást engedő magánjogi iratokat: végrendeleteket, hagyatéki leltárakat jelentetjük meg. Ebben a kötetben a település életének, jogállásváltozásainak körvonalazásához is elengedhetetlen igazgatástörténeti forrásokból, tisztviselői utasításokból,

1 statútumokból válogattunk. Nyíregyháza 1753-1848 közötti életének, gazdálkodásának és igazgatásának vázolása után a tisztségviselők és döntéshozó testületek kialakulásáról, feladatairól szólunk. Minthogy a haszonvételkezelők hatáskörének alakulása csak az általuk kezelt jövedelemforrás ismeretében válik érthetővé, így bemutatjuk azokat a regálékat is, amelyeket a közösség árendált. A bevezető tanulmányt követően közöljük az egyes tisztségviselők és testületek hatáskörét meghatározó, módosító statútumokat. Az utasításokat tisztségviselőnként, a feladatokat röviden összefoglaló esküszöveg után kronologikus rendben adjuk közre. A betelepítés utáni években a tisztségviselők a közigazgatási hagyományok, valamint a földesúr úriszékének határozatai és akaratának helyi képviselői, az ispánok főként szóbeli utasításai szerint végezték a feladataikat. Ebből az időszakból hivatali utasítást közreadni nem tudunk. Még az 1786-tól kezdődő mezővárosi korszak elején is az úriszék határozta meg a bírák feladatait, a nótáriusok tennivalóiról pedig a vármegyei szolgabíró adott ki körlevelet. A város csekély számú iratai között csupán az új gazdálkodást irányító testület, a választott közönség megalakításáról szóló rövid döntés maradt fenn. Bónis, 1974.