Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
A cserépinspector fő feladata a cserépmester munkájához szükséges feltételek megteremtése, az égetés és kirakodás ellenőrzése, valamint a cserépeladás szervezése volt. Mint az 1830-as években más haszonvételeknél, itt sem kezelte a pénzt, még akkor sem vehette el az assignatiójára eladás alá bocsátott cserepek árát, ha a pénztárosok közül egyik sem volt elérhető. Az inspector munkájáért 1000 eladott cserép után 1 váltóforintot, 1000 eladott tégla után 30 váltókrajcárt kapott. 1837-ben a cserép- és erdőinspectori tisztséget egy évre összevonták, de 1838 márciusában újra szétválasztották. 235 A városi vagyon kezelői a/ Városgazda A város minden épületére, kútjaira, eszközeire, marháira, takarmányára ügyelő, és a város cselédeire felvigyázó két városgazdát is az éves tisztújításkor választották. 236 A források 1761-től őrizték meg a közösség vagyonára ügyelők nevét. 1786-ig közgazdának, majd az oppidum jogállás elnyerése után városgazdának nevezték e tisztség viselőit. Hosszú ideig évente egy lakost választottak e tisztségre, de a város ingatlan és ingó vagyonának gyarapodása miatt 1820 után ketten látták el a megsokasodott feladatokat. A város vagyonának gondozását többek között Gráff Györgyre, Augusztin Mihályra, Szmolár Mihályra, Moravszky Mártonra, Súlyán Józsefre, ill. a Kováts és a Trsztyánszky család tagjaira bízták. A gazdák munkájukat 1835-ig - a többi tisztségviselőhöz hasonlóan - a hagyományok, az aktuális feladatok és a választott közönség határozatai alapján végezték. 1835ben foglalták írásba a több évtizeden át érlelődött instrukciókat. Eszerint egyik városgazdának mindig a városházán kellett tartózkodni, hogy az adódó problémákat rövid időn belül megoldhassa, míg a másik szinte állandóan úton volt. A már említetteken kívül ugyanis a városgazdára hárult a lakosságra rótt terhek teljesítésének megszervezése is. így a heti szeres szolgálaté, amelyet a lakosok pénzben is megválthattak. A szekeres és lovas szolgálatban részt vevő városi, cúgos társasági és lakossági lovak ellátásáról is a városgazdának kellett gondoskodni, sőt minden kérdésre kiterjedő adminisztrációt készíteni (forspontról, vásárlásokról). A gyalogszeres szolgálatra is a gazda jelölte ki a lakosokat. Továbbá ott kellett lennie egyikőjüknek a dézsmálás ellenőrzésére a mezőbírákkal és a kirendelt esküdtekkel a kaszálásnál, gyűjtésnél, hordásnál, ügyelnie kellett a várost illető takarmány majorba szállítására. E munkákról is pontos számadást kellett vezetnie: minden takarmányt szállító szekérre külön cédulát adott, miután feljegyezte a szekeres nevét. Hordás után az így készített lajstromot összehasonlították a majorgazda lajstromával, így ellenőrizték a munkában résztvevőket. A városgazdák ellenőrizték a város legelő állatállományának gondozását, valamint egy esküdt társaságában napi felügyeletet gyakoroltak a ménlovak felett. Az állatok 235 V. A. 102/a. 15/95. ad. 98. 1838. 236 V.A. 101. 7/7. No. 1191. 1835.