Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

A vásárra hajtott állatok legelésbére, az ún. pascuumpénz is a közösség kasszájába került. A város bevételeit gyarapította a sokadalmak alkalmával megélénkülő, kocsmáitatásból származó haszon, valamint a vásári bíróság munkája során kirótt bírságpénz egy része is.

184 Vásárbíró Az 1786-ban elnyert vásártartás szervezésével kapcsolatos teendők végzésére - a források szerint először - 1788-ban választottak bírót. A vásárbíró a munkáját az aktuális feladatok és a választott közönség, ill. a gazdálkodószék utasításai körvonalazták. Hatásköre csak az 1837-es privilégiumhoz szükséges utasítások elkészítése során lett írásban is rögzítve.

185 A vásárokkal kapcsolatos elvi döntéseket (pl. a vásár idejének, helyének kijelölése, a vásárvám megállapítása) a választott közönség hozta, a sokadalmak idején az igazságszolgáltatást a több tagból álló, alkalmanként kijelölt vásárbíróság végezte.

186 A vásártartásból adódó pénzeket kezdetben még kezelhették, sőt önmaguk különíthették el az őket illető részt is, 1822-ben azonban a város rendeletben tiltotta meg az önkifizetést, s a vásári jövedelmek kezelésével együtt a kifizetéseket is a perceptor hatáskörébe utalta.

187 A vásárbírák munkája a vásárvám pontos beszedése, „a kocsmárost italoknak, piaci élelmeknek mivoltokra, s azoknak igaz mértékeikre, fontjaikra" való felvigyázás, valamint a város határozatainak és a jó rendnek betartására való ügyelés volt. A vásárokon kívül is felügyeltek a kocsmákban, mészárszékekben használt hiteles mértékekre.

188 184 V. A. 108. 1/216. 1786:9. 185 Egerben többször is kapott a vásárbíró és a vásári kisbíró írásos utasítást. Feladatuk hasonló volt, mint a nyíregyháziaké, kibővítve a tanácsülések összehívásában való segítéssel - hasonlóan mint Gyöngyösön. Munkájukat piacbiztos, ill. 1831-től piaci comissarius segítette. Lásd Egerről részletesebben Nemes, 2001., Gyöngyösről Szabó, 2001. 186 Nyíregyházán a vásárbíróság tagja volt a fő-, törvény- és vásárbírón kívül a nótárius, perceptor, a comissarius, akiknek munkáját két esküdt és két hajdú is segítette. Az ítéletekről jegyzőkönyvet vezettek. Székesfehérváron a vásárbíró egyedül és szóban bíráskodott a vásárban elkövetett bűncselekmények, városi szabályrendeletek megsértése felett. Lásd Kállay, 1972. 141. 187 V.A. 101. 1/1. 1822. 36. fol. 188 Gyöngyösön feladatuk: vásári, piaci jövedelmek beszedése, piac tisztántartása, súlyok, mértékek ellenőrzése, áruforgalom biztosítása, rendbiztosítás, később tűzvédelem, helypénzszedés, limitált árak ellenőrzése, pénzkezelés, városházi cselédek ellenőrzése, a tanácsülések idejéről értesíteni a tanácstagokat, a városháza körüli rendre felügyelés és a tűzoltó felszerelések karbantartása. Beszámolásra kötelezték, pénzügyi elszámolását évenként tette meg. Lásd Szabó, 2001. 119.