Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

választott közönség hatáskörét. Eszerint a város gazdálkodásának legfőbb irányító testülete a „kiválasztott község", amely negyven helyett immár „száz érdemesebb s evégre közakarattal kinevezett polgárokból áll. Mely hivatal változást nem szenved, s holtig tartó, kivévén azon esetet, hogyha netalán valamelyik tag illetlen magaviseletei, közfenyítéseket érdemlő tettei a közrendszabások s elöljárók eránt engedetlensége vagy hivatalával való visszaélése által magát ezen hivatalra érdemtelennek lenni kijelentette volna, mely esetben az egész választott közönségnek megvizsgálása és határozása után az ilyetén érdemetlen személy ezen társaságból kirekesztetik, és helyébe a tanács hat személyeket minden vallás és polgári állapot tekintete nélkül nevezzen ki, az egész választott közönség által azok közül egy választott közönség tagjának elválasztatik. A halál által történt hiányosságok is ezen szerint pótoltatnak helyre. " 123 Nem lehetett a közönség tagja az sem, aki rokonságba került egy másik taggal. Ideiglenes helyettesítőt pedig akkor kértek fel, amikor a communitas egy tagját megválasztották valamilyen tisztségre, és ő hivatalviselésének ideje alatt nem tudott aktív tagja lenni a testületnek. Minthogy két fizetéses hivatalt senki nem viselhetett, a közjövedelmeket kezelő vagy azokra ügyelő tisztviselők, ha a választott közönségnek tagjai voltak, tisztségviselésük idején szavazattal nem bírtak, de az üléseken kötelezően meg kellett jelenniük.

124 A megüresedett helyekre a járási főszolgabíró jelenlétében az éves tisztújításkor, de még a bírók és egyéb tisztségviselők megválasztása előtt került sor úgy, hogy a communitas minden jelölés nélkül, szavazattöbbséggel döntött. Rendes tag, ill. a tisztségviselőket hivataluk ideje alatt helyettesítő, ún. surrogatus lehetett a hazátlan zselléreken kívül minden rendű, rangú és vallású nyíregyházi lakos. Az 1826-os statútum után a communitas népes ülésein jelen volt a száz valóságos tagon és helyettesítőikön kívül viselt tisztsége révén elnökként a fő- vagy vicebíró, a 12, főként igazságszolgáltatási jogkörrel bíró tanácsbeli, az itt élő nemesek fő-, vicehadnagya és nótáriusa, valamint a nemesi tanács tagjai. Meghívást kaptak még a gazdasági ügyeket intéző tisztviselők is, ha feladatukkal, munkájukkal kapcsolatos ügyek kerültek szóba.

125 1837-től a hatvan tagúra csökkent választott közönség ülésein már nem a fő- vagy vicebíró, hanem az új tisztségviselő, a „népszószóló" polgármester elnökölt. Nem volt tagja a közönségnek, de a gyűléseken jelen volt a főjegyző és az ügyész. A tagok szükség szerinti pótlásáról továbbra is maga a közönség gondoskodott.

126 A communitas mint gazdálkodást irányító testület felügyelt a közjövedelmekre és adókra is. Ez utóbbi tevékenységben segítségükre voltak az adószedéssel megbízott esküdtek.

127 123 V. A. 10l/h. 39/39. 1826:3. 124 V. A. 101. 11/11. No. 2850. 1837. 125 V. A. 101. 4/4. No. 2561. 1831. 126 V. A. 101. 11/11. No. 2850. 1837. 127 Uo.