Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Nyíregyháza igazgatásának története (1753-1848)
kiosztott földekből 4-6 köblös részeket, valamint adó-, ill. katonatartás alól való mentességet kaptak. 1818-ban a közkonyha megszüntetésével állandó, az egzisztencia fenntartását biztosító fizetést állapítottak meg számukra és mentesek maradtak a közterhek és közmunkák alól is. „A város hivatalaiban és szolgalatjában lévő személyek mindnyájan felmentetnek mind a hetiszeres szolgálatok, mind a katonatartás terhe alól is, éppen úgy az eklézsiák kurátorai és az egyházfiak is az egész hat kötélaljig terjedhető földekre nézve. A választott közönség tagjai, akik semmi hivatalban nincsenek, feloldoztatnak ugyan a katonatartás terhe alól, de a hetiszereket éppen azon szerint kötelesek teljesíteni, mint a város többi lakosai. Azon visszaélés pedig, hogy a hivatal- és szolgálatbeliek még azután is, midőn már kilépnek, darab ideig a katonatartástól és hetiszereskedéstől megkíméltettek, jövendőre nézve eltöröltetik. A város tisztviselői a részükre deputátumba járuló élet őröltetése helyett salláriumukhoz köbli után egy váltóforintjával csatolandó készpénzt fogván jövendőre kapni, a deputátumbeli életnek a hetiszeresek által eddig tétetni szokott ingyen őrlése is ezentúl eltöröltetik, a katonatisztek vagy ispotálybeliek számára a hetiszeresek által némely esetekben bírói commissiók mellett teendő őrlések bére is az illető hetiszeresek részére készpénzzelfog az adócassából kifizettetni. A sóstói fürdőbe privatusok által kívánni szokott forspontot is csak azon esetben, midőn a hetiszeresek egyéb kötelességbeli foglalatosságokkal elfoglalva nem lennének, és csak a járuló bérnek előre kifizetése után lehetne a hetiszeresek által teljesítendő. Akiknek bére e részben akár három, akár több lovakkal tesznek szolgálatot, egész napra két, fél napra pedig egy ezüst húszasban állapíttatik meg. " 76 1818-ban hozott határozat szerint a köztisztségek viselői az alábbi fizetésben részesültek: főbíró 400, vicebíró 300, commisarius 400, 77 perceptor 400, városgazda 200, esküdt 100, kertgazda 50, kisbíró 80, tizedes 80 ezüst forint, nótárius, fiskális mint eddig. 78 Ezek némiképp változtak, leginkább emelkedtek az 1837-es privilégium elnyerése után: a főbírót 500, a vicebírót 375, a nótáriust 500, a fiskálist 750 forint illette. Nyíregyházán tisztségöröklésre nemigen van példa, de a XVIII. század második felétől itt is kialakult azoknak a családoknak a köre, akiket az alapján, hogy tagjaik sokszor, sokféle tisztségre választattak, a város igazgatási elitjébe sorolhatunk. (A róluk készült kimutatást lásd a mellékletben!) V. A. 101. 5/5. No. 40. 1832. A comissárius a pénzbelieken kívül kapott még 8 köböl gabonát, 4 köböl búzát, 1 köböl kását, 1 mázsa sót, 1 mázsa húst, 1 mázsa faggyút, 1 db hízott sertést, 1 öl fát. Kisebb ügyekben bíráskodhatott is, ilyenkor 8 garas illette, de pl. a kisteleki szállásföldekre nem tarthatott igényt. V. A. 101/k. 39/39. 1818:8. Az 1820-as fizetéseket lásd V. A. 101. 1/1. No. 109. 1820., az 1835-ös fizetésrendezésről lásd V. A. 101.7/7. No. 1529. 1835.
