Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Nyíregyháza igazgatásának története (1753-1848)

választás napját megelőző este a városházánál öszveülvén a hírói hivatalra candidálan­dó hat személyekről elébb tanácskozik, annak utána pedig egyenként egy oldalszobába menvén, ott ki-ki vallás és nemesi vagy polgári rangkülönbsége nélkül tetszése szerint a candidatióra legérdemesebbnek vélt tanácsbeli és választott közönségbeli hat személye­ket a jegyező által egyforma nagyságú papírosra felirat, s magához vévén az eszerint ál­tala tett candidatiót foglaló papírost, azt a többi députait személyekkel egyszerre s ösz­vekeverve, a már együtt ülő egész deputatiónak beadja. Mely papírosok egyről egyre megvizsgáltatnak, s amely hat személyek eszerint legtöbb votumot nyertének, azok más­képp, a közhíradással is öszvegyüjtött polgárok előtt, mint bírói hivatalra candidált sze­mélyek felolvastatnak és a polgárok votizálásra bocsátatván, az eszerint legtöbb votu­mot nyert személy főbírónak kineveztetik. A fiibírónak elválasztása után nyomban a vice­bírónak választása vétetik elő, eképpen minekutána a bírói választás napját megelőző este öszvegyült deputatio a főbírói hivatalra való candidatiót elvégezte, ugyanazon meg­írt módon a vicebírói hivatalra kétrendbeli, úgymint az egyiket csupa nemes, a másikat csupán polgári rendből való személyekből álló candidatio vicebíró elválasztása végett felolvassa, éspedig oly móddal, hogy mivel mind az eddig is observait szokásnál fogva, mindpedig azért is, mivel ennek utána az egyik bírói hivatalhoz egyszersmind a neme­sek főhadnagyi hivatala^ is kötve lészen, a deputatio teljes figyelmét fogja arra fordí­tani, hogyha a főbíró polgári rendből választatott, ezen esetben a vicebírói hivatalra ne­mes személyekből álló candidatio és megfordítva, ha főbírónak nemes személy válasz­tott el, vicebírónak nem nemes személyekből álló candidatio olvastasson fel. " A titkos szavazáshoz 1832-ben megfelelő eszközt is szerettek volna beszerezni, ezért megbízták a főbírót, hogy akár helyben készíttessen, akár a debreceni vásáron vegyen a voksoláshoz egy hat fiókos, záros ládát, ahhoz száz darab megbélyegzett golyót, amely­hez „ a láda lyukai úgy alkalmaztassanak, hogy belől bőrzacskó által a fiókokból a go­lyóbisok felnyitás nélkül ki ne vétethessenek. " A szavazóláda úgy működött, hogy min­den szavazó kapott egy golyóbist és egy üres szobában abba a fiókba tette, amelyiken az általa választott jelölt neve szerepelt. 70 A voksolás végén, amikor a ládát a gyűlés előtt kinyitották, harag és részrehajlás nélkül lehetett megállapítani, hogy ki kapott több sza­vazatot, csak össze kellett számolni a golyóbisokat. 71 1833-ban még inkább szűkítették a bíróságra választhatók körét kimondva, hogy a fő- és vicebírák egyedül senatorokból választassanak. A jelölést a választott közönség által kinevezett küldöttség tette meg a meghívott szolgabíró elölülésével. Nem lehettek itt tagok a bírák, senatorok, a nótárius és a fiskális. Mindkét tisztségre 4-4 személyt je­löltek, a „ választás pedig a választott közönség tagjain és az új rend szerint kinevezendő többi polgárok által fog történni ". 72 A hadnagyi szék elöljárójaként a nemesek hadnagya 1786-tól intézte a nemesek egymás kö­zötti ügyeit és az adójuk beszedését. 7() Győrben is hasonló módon szavaztak 1760-tól. Lásd Bak, 1978. 29-30. 71 V. A. 101. 5/5. No. 38. 1832. 72 Uo. No. 335. 1833.

Next

/
Oldalképek
Tartalom