Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Nyíregyháza igazgatásának története (1753-1848)
ellátó igazgatási apparátus költségtérítése. Mind több szaktisztviselö dolgozott a városban - főleg a jogi- és pénzügyi ismereteket igénylő tisztségekben. Az 1837-ben elnyert kiváltság értelmében Nyíregyháza privilégiait mezőváros lett. Ezzel az országosan is ritka kiváltsággal próbált élni az elöljáróság, amikor az oklevél értelmében igyekezett szétválasztani a gazdálkodás irányítását és a bíráskodást. A hatáskörök kiforratlansága miatt azonban kisebb-nagyobb presztízscsatározások folytak a főbíró elölülésével működő, a senatus feladatát folytató ún. belső tanács és a polgármester mint új tisztségviselő által vezetett, az electa communitas feladatkörét továbbvivő, gazdálkodást irányító ún. külső tanács között. Az igazgatásban bekövetkezett változások tovább élénkítették a város életét: folytatódott a korábbi gazdálkodás, a haszonvételek árendába adása, az egyes tisztségek hatáskörének pontosítása és annak írásban való rögzítése. „A város ez idő tájban nemcsak nagy bérletekben gazdálkodott és számos pusztákat bérelt legeltetés végett, hanem a pénzzel is mintegy kereskedést űzött, nagyobb summákat vett fel és kölcsönzött ki. " 48 Az elöljárók mind nagyobb gondot fordítottak az urbanizálásra. Hudacsek Pál mérnök munkájának eredményeként elkészült a belváros első rendezési terve, 1842 augusztusára felépült az új városháza, megkezdődött a tüzkármentesítés, megalakult a tűzoltóság, új gazdasági vállalkozások indultak: May Adolf rézöntő műhelyében szeszgyári felszereléseket is készített, megalakult a rövid életű dörzsgyufagyár, működött a cúgos társaság. Intézmények létesültek a szegények, betegek és gyermekek szociális segélyezése céljából, megjelentek az első éjjeli lámpák. 49 Ebben, az 1848-ig tartó negyedik szakaszban a tisztségek hivatallá váltak. A tisztségviselők, akiket a vármegye meghívott képviselőinek elölülése alatt választottak, egyre hosszabb időre kapták megbízatásukat, volt idejük tisztségük begyakorlására, a megkezdett ügyek végigvitelére. A hivatalnoki karban egyre több szakértelmiségi dolgozott, de a választott tisztségviselők között is pl. az árvagyámsági feladatok ellátásához szükség volt jogi ismeretekre. A főtisztségek viselőinek is a városhatáron túl látó, közigazgatásban, jogban jártas lakosokat választottak, akik bármilyen fórumon képviselni tudták a földesúri jogokat bíró nyíregyházi parasztcommunitást. A betelepüléstől 1848-ig a várost irányítók az alábbiak voltak: /. Döntéshozók Bírák (fő- és albíró) Döntéshozó testületek: - választott közönség (electa communitas), 1837 után külső tanácsnak nevezték - a választott közönség tagjai közül alakult a gazdaságirányítással foglalkozó gazdálkodószék - tanács (senatus), 1837 után belső tanácsnak nevezték 48 Lukács, 1886. 264. 49 Mérey, 1831. 32.
