Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)
Tisztségviselők
Miután az árvák javait pénzzé tették, a gyám felügyelete alatt a törvényes hat százalék kamatra azt kölcsönadhatták. Mind a pénzről, mind az ingatlanokról a curator „számolni, valamint az árvát tartó is a kezénél levő, s megbecsülendő jóról (de nem jövedelméről) felelni tartozik". A végrendelettételnél az apának joga volt gyámot megnevezni, aki kezeli vagyonát és neveli gyerekeit. Ilyenkor ezt az ún. segédtutort kellett rendszeresen ellenőriznie a városi árvagyámnak. Amikor az apa testamentumában tutort nem nevezett meg, akkor hivatala szerint az árvacurator lett a törvényes gyámatya. Az árvacuratornak jogában állt az árvák javaival rosszul gazdálkodó segédtutortól vagy özvegytől a vagyont a város kezelésébe kérhetni. 361 Hogy az árvák jogai képviselve legyenek a „magistratualis határozásoknál," az árvagyámok mint tiszteletbeli senatorok jelen voltak az üléseken. A gyámi munkát több módon is adminisztrálták. Külön könyvet vezettek minden árváról. A könyv megnyitásakor külön leírták az árva vagyoni állapotát, majd minden évben külön oldalon elkészítették a számadást: bal oldalon a jövedelmeket, jobb oldalon pedig a kiadásokat sorolták fel tételesen, részletezve azok jellemzőit (capitalis, interes, árendális jövedelem stb.). A kiadások között szerepelt a törvényesen az árvagyámot illető 1/6 rész (sextalitás). Külön feljegyezték a javak összeírását, becsüjét, eladását, a vonatkozó magistratualis határozásokat, a testamentumokat, osztály leveleket. Csatolták a capitálisokról, árendáról szóló szerződéseket; a kézhez vett javakról szóló reversálisokat, az árendák, interesek, adósságok kifizetéséről szóló nyugtákat. Két külön kötött könyvben vezették az árvák pénzéből bonyolított kölcsönügyleteket. Feljegyezték a hitelezők nevét, a kölcsön összegét, kamatát, fizetésének idejét, módját, feltételeit. Ezekhez is alfabetikus indexet készítettek. Vezetniük kellett ugyanakkor egy ún. „generalis chronologicLis index"-et, amelyben a magistratus részéről az árvákat illető lezárt és az árvagyámnak átadott iratokat kellett kronologikus rendben az iratszám feltüntetésével beírni. Az elkészült kötetekhez indexet is csatoltak. A gyámi számadást külön e célra kinevezett számvevő felügyelte. 362 Az árvavagyont illető fontosabb kérdésekben, mint pl. adásvétel, csere a curator mindig ki kellett, hogy kérje a magistratus állásfoglalását, de a 8 pengő forint alatti ügyleteketjavításokat maga intézhette. A három évre árendába adott ingóságok bérletét a belső tanács, a szőlőterületek évenkénti felügyeletét a curator végezte. A curatornak is megvolt a maga „levelestára", ahol a maga által vezetett jegyzőkönyv, azok segédletei, különféle mutatók, vagyonelszámolások mellett őrizte a gondviselése alatt lévő árvákra vonatkozó fontosabb iratok: végrendeletek, hagyatéki leltárak, periratok másolatait is, sőt ezekről mérsékelt díj fejében az érintetteknek másolatot is adhatott. 363 1833-ban a város levéltárában lévő, árvákat érintő régi iratok rendezésére és 361 V. A. 102/a. 3/83. No. 252. 1824 362 V.A. 101. 5/5. No. 2949. 1831. 363 V.A. 101. 5/5. No. 2949. 1831.
