Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata 1753–1848 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 28. (Nyíregyháza, 2003)

Tisztségviselők

A végrendelettételnél való jelenlét

349 és az árván maradt gyerekek felkutatása mellett a gyámoknak fontos feladata volt a hagyatékok kezelése. Ebből fedezték az árva gyermekek ellátását, esetleg taníttatásukat. A lányoknak férjhez menetelig, a fiúknak legénnyé válásig, ill. nagykorúságig gondozták a javait, igyekeztek megőrizni, növelni azok értékét: az ingatlanokat bérbe adva müveitették, a készpénzt pedig kölcsön formájában forgatták. A kölcsönzés formáját, adminisztrálását az elöljáróság több rendeletben is szabályozta. Ezek szerint a gyámnak a folyamodók sora szerint listát kellett vezetni arról, hogy mikor ki jelentette be igényét az árvapénztárból adandó kölcsönre, majd sorban szólította fel kölcsönvételre a lakosokat.

350 Továbbá pontos jegyzéket kellett vezetnie arról, hogy melyik árva pénzéből kinek mennyit és mire adott, kik az adós kezesei, és fizeti-e a tartozását. Volt olyan időszak, amikor évente négyszer, majd az 1830-as évek elejétől Vízkereszt táján kellett elszámolnia a vezetett jegyzék alapján a gondjaira bízott pénzzel.

351 A gyámi tisztséget viselőnek egyéb más szociális probléma megoldásában is részt kellett venni. 1830-ban pl. Sztruhár Mátyás curator tagja lett annak a bizottságnak, amely rajta kívül még négy senatorból és Posonyi János orvosból állva személyesen megvizsgálta a város koldusait, azokról elkészítette azt a névjegyzéket, amely jogosultságot biztosított a városban a statútumok által meghatározott rendben és időben való kolduláshoz.

352 A gyámot a XVIII. század végétől a választott közönség választotta az írástudó, majd jogvégzett lakosok közül, remélve, hogy ők átlátják és hozzáértéssel végzik a feladat szociális és financiális részét is. A népesség sokszorozódásából adódó feladatnövekedés indokolta, hogy 1824 decemberében Reguly Gábort második árvagyámnak nevezték ki.

353 Az 183l-es statútum szerint „szorosan megkívántatik, hogy az árvák rendes curatora elegendő fundust és bátorságot mutasson ki, mely elégtételül szolgálhasson az által veendő vagyonokra nézve"'.

354 Sztruhár Mátyás 1830. szeptember 26-án kelt végrendeletében házát, egy nyilas szőlőjét, egy kötélalj pusztaföldjét, fél kertjét, állatait (sertések, ökrök, tehenek), bútorokat, edényeket, némi készpénzt és adósságot hagyott két házasságából származó gyermekeire.

355 A tisztújításokon legtöbbször csak megerősítették a gyámot tisztségében, nem választottak minden évben újat. 1841-ben írásban is rögzítették, hogy több tisztség mellett az árvagyámi feladatok ellátása is „oly esméretet és ügyességet szükségelvén, melyek csak huzamosabb gyakorlat után megszerezhetők, ezért azon hivatalokra a választások ezentúl három évekre történendnek úgy mindazonáltal, hogy ha az elválasztott az alatt 349 V. A. 102/a. 3/83. No. 832. 1828. 350 V. A. 102/a. 8/88. No. 4792. 1836. 351 V.A. 102/a. 15/95. ad. 5. 1838. 352 V.A. 102/a. 2/82. No. 2018. 1830. 353 V. A. 101. 1/1. No. 656. 1824. 354 V. A. 101. 5/5. No. 2949. 1831. 355 V. A. 102/k. 88/168. 1830:30. Megjelent Kujbusné, 1995. 175-179.