Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)

Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 1. Róma — Nápoly — Szicília

láttuk. A szabad mezőn álltunk meg egy patak mellett, hogy megetessük állatainkat, majd folytattuk utunkat Siracusa felé, ahová 5 órakor érkeztünk meg. Bevallom, egészen más elképzelésem volt erről a helyről, s a régi szicíliai főváros, Dionüsziosz 63 tirannus székhelye helyett, melyet Cicero Görögország legszebb helyének nevez, ma egy modern erődítmény áll több külső védfallal és 7 toronnyal. Minden útikönyv olyan részletesen írja le a várost és a még meglévő ókori emlékeket, hogy tartózkodom a bőséges leírástól. Február 15. Mivel általában későn kelünk fel és későn indulunk szétnézni, csupán a Dionüsziosz-fülét 64 , az amfiteátrumot 65 és a Strada Sepolcralét 66 néztük meg, mert a zápor elűzött minket, és a nap többi részét otthon töltöttük. Február 16. Ma gyönyörű reggel volt, és kihasználtuk a napot, hogy amennyit csak lehet, megtekintsünk az antik emlékekből, amelyek­nek legtöbbje kívül van a mostani városon, mely a régi Siracusának 1/10-ed része. A kapucinusok konventje fekvése miatt nagyon érdekes. Ugyanis egy régi kőbánya 67 tetején áll, amelyet kertté alakítottak, és a sok kúszónövény benőtte a sziklákat, a hatalmas kövek pedig, melyek az idők folyamán leváltak a meredélyről, kolosszális méretekben borít­ják a környéket. A nagy mennyiségű babér- és ciprusfák, melyek majdnem vadon a legnagyobb bujaságban nőnek, igen festői látványt nyújtanak, egyedülállóak a maguk nemében. Éppen most kérdezé egy angol útitársom, ha magyarul vezetem-é ezen napi könyvemet. Noha némelykor magyarul irkáltam benne, mégis megvallom, hogy nagyobb részént németül van írva. Szinte örülök, hogy kérdése azon gondolatra hoz, legjobb lenne honi nyelvemen ezen emléklapokat írni, ami egyszersmind igen jó gyakorlás lészen, minthogy talán hosszabb ideig nem lesz alkalmatos­ságom saját nyelvemen beszélni. Dionüsziosz (i. e. 430 k.-i. e. 367) szicíliai tirannus A Latomia del Paradiso ókori eredetű kőbánya. Itt található egy mesterséges, S alakú, befelé és felfelé keskenyedő kőfejtő járat, amelyet Dionüsziosz-fulének neveztek el. Hossza 65 m, szélessége 5-11 m, magassága 23 m. A hagyomány szerint itt őriztette Dionüsziosz a foglyait, akiknek beszédét egy különleges visszhanghatás segítségével egy másik helyiségből kihallgathatták. A római amfiteátrum az i. e. III. században épült. Nagyobbrészt sziklából vájták ki a 140x119 méteres építményt. A Via dei Sepolcri, vagyis a Sírok útja sziklába vájt síremlékek mellett vezet. A Latomia dei Cappuccini óriás kőfejtő, melynek beszakadt a teteje, de még így is 25-30 m mély.

Next

/
Oldalképek
Tartalom