Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)
Károlyi György, a nagy utazó
augusztusában elhunyt Mohamed Ali is, a hatalom unokájára szállt. Ezzel új korszak kezdődött Egyiptom történetében. Károlyi György véleménye a hatalma csúcsán álló Mohamed Ali személyéről és rendszeréről nem volt túl hízelgő. Mohamed Ali „... Egyiptom reformátora és egynéhány európaiak ítélete szerént a keleti civilisatio nagy előmozdítója, de ítéletem szerént Usurpator [bitorló] és szerencsés impostor [gazember], Egyiptomnak pedig hatalmas tirannusa [zsarnoka] és vérszopója..."— írta róla közvetlenül Egyiptomba érkezésekor, 1834. szeptember 2-án. Mindvégig Mohamed Ali rendszerének elítélése érezhető ki soraiból, de teljesítményét mégis kénytelen elismerni. „En bizonyosan a török systemának [rendszernek] és administratio [igazgatás] minden részeinek nagy ellensége vagyok, de mégis megvallom, hogy egy ember, aki ily rövid idő alatt műveket és mesterségeket Afrika partjaira általhoz, melyeket ezen világ része a phoeniciusok és pharaonusok [fáraók] óta többé nem esmért, a tudomány magjait, noha talán akaratja szerént lassan, mégis elhinti, ás azáltal a jövő generatiónak sok hasznot hajt, és azt talán a mostani vadságbúi emberibb lépcsőre helyhezteti. Ez pedig mindenesetre történni fog, mert sok gyárok, művek etc., melyek 10 és kevesebb esztendő előtt nagy költséggel ide iktattak, és szinte mind európai kezek által vitettek, most mindössze 4 európaiak szolgálnak, azok tudniillik, kik a gőzmachinákat [gőzgépeket] igazgatják. Ez igazán csudálatos. A puska- és ágyúgyároknál az igazgató egész az utolsó napszámosig arabs, és igazán ritka jóságú puskákat, főképp készítenek. Valóban furcsa, ha az ember a nagy fabrikák közt jár, magát inkább egy angol manufacturális városban, mint a régi mamelukok és kalifák lakásában gondolja. Azonban távul vagyok Mehmed Ali dicséretét énekelni akarni, mert noha különös morális erő kell és szükséges ilyeneket — úgyszólván — a semmibűi kivinni, és magát egy simpla agábúl, vagyis török kapitánybúi ily kiterjedt főhatalomra emelni, mégis az ember egy minden vétkekkel tele tirannus [zsarnok], aki csak magát tekénti, szereti, és a népnek, ha bőre többet érne, mint maga az ember, bizonyosan lenyúzná. Másfelől egy, a legszerencsésebb tirannusok közé lehet bízvást számlálni, mert ha a török sereg csak kevéssé jobb állapotban lenne, és oly tökéletesen demoralisálva nem volna, amint van, minden bizonnyal a tavalyi háború nyakát törte volna. De így alig volt két csata, ahol igen kevés vér folyt, és mégis a sereg igen sokat szenvedett a hideg és betegségek által. De a török sereg még rosszabb levén, nagyobb részén retirálván [visszavonulván], magát a fővárost is veszedelmeztette, és ha a többi európai hatalmak nem interveniálnak [avatkoznak be], minden hihetőség szerént ez a rossz és rongyos sereg Konstantinápolyt elfoglalja." (1834. szeptember 26-27.) Károlyi egyik hadsereget sem tartotta jó állapotban lévőnek, de jó szemmel vette észre az egyiptomiak fölényének okát. „A nagy Taurus alatt összegyülekezett [török] sereg a legrosszabb európai seregnél is alábbvaló,
