Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)
Pillanatképek Károlyi György itthoni életéből (1835. június 7. — 1836. május 14.) - „...jövet s menet közt..."
Másnap, június 28-án — vasárnap lévén — templomba akartunk ugyan menni, de a felette rossz idő miatt alig mehettünk ki a házbúi, így egész délelőtt otthon maradtunk. Ebédre Szapáry Alexander 343 jött ki feleségével, és az estvét Oroszváron, Zichyéknél 344 töltöttem. Másnap reggel bementem Pozsonyba, a palatínus 545 [nádor] és némely főbbek látogatása kedvéért, egyúttal szegény barátomat, Wesselényit 346 is meglátogattam. Itt el nem mulaszthatom feljegyezni, hogy az országgyűlést szinte oly állapotban találtam vissza, amint elhagytam, vagy inkább még rosszabb, és megvallom, veszedelmesebb állásponton. Balogh 347 , a barsi követ éppen most forog, az actiója ad notam [a hűtlenségi vádlevele] tegnapelőtt jött le a királyi táblához. A consternatio [zavarodottság] igen nagy, két nap óta conferentiát [tanácskozást] tartanak a követek, de még semmiben sem állapodtak meg. Nagyobb perplexitásban [zavarban] nem hiszem, hogy lett volna a törvényhozó test. Tudja az isten, hogy vergődik ki belőle, mert Szapáry Sándor gr. ( 1801-1840) a dunántúli kerületi tábla bírája Zichy-Ferraris Manó gr. (1808-1877) ifjú korában katonáskodott. Az 1840-es évek országgyűlésein a leglelkesebb hazafiak egyike. A szabadságharc idején az osztrák hadseregből őrnagyi ranggal a honvédségbe lépett, és minden ezüstjét, ékszerét a haza javára áldozta. 1867 után képviselő és főrendiházi tag. József főherceg ( 1776-1847) II. Lipót császár fia, 1796-tól haláláig Magyarország nádora Wesselényi Miklós br. (1796-1850) az ellenzék vezetője az 1832-1836. évi országgyűlésen. Az udvar minden eszközzel igyekezett eltávolítani a politika színpadáról. Az 1834. december 9-i szatmári megyegyűlésen az önkéntes örökváltság érdekében elhangzott beszédét használták fel ellene. Wesselényi a rendeket november 10-i — az örökváltságot elvető — határozatuk visszavonására akarta rábeszélni. Miután ez nem sikerült, a megye követei Kölcsey és Eötvös Mihály lemondtak. Uray Bálint másodalispán pedig feljelentette Wesselényit. Az ellene indított hűtlenségi per alapját a szatmári beszéd néhány kitétele képezte. A per 1835 májusától 1839 elejéig tartott. A királyi tábla a hűtlenség vádját nem tudta bizonyítani, ennek ellenére 3 évi fogságra ítélték. Balogh János (1796-1872) ellenzéki politikus, Bars megye követe az 1832-1836. évi országgyűlésen. A Wesselényi ellen indított hűtlenségi per nagy felháborodást keltett az ellenzék soraiban. A szólásszabadság sérelmének nyilvánították Wesselényi perbe fogását, és feliratban tiltakoztak ellene. Június 22-én az országos ülésen Balogh János egyetértett Wesselényi szatmári beszédével, amiért két nap múlva őt is perbe fogták. Július 23-án Bars megye kiállt perbe fogott követe, illetve a szólásszabadság ügye mellett és újraválasztotta Balogh Jánost, aki elfoglalta helyét az alsótáblán. A kormány végül elejtette a Balogh ellen indított eljárást. 1842-1845 között Bars megye alispánjává választották.
