Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)

Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 15. Bejrút — Epheszosz — Szmirna

[karavánszerájig] — a Libanus szinte tetején — Khan el-Rásig érvén, és harmadnap, április 8-án délután 3 órakor Bejrútba értem. 15. Bejrút — Epheszosz — Szmirna Itt vettem első hírét Ferenc

302 császár halálának, mely megvallom, igen váratlan volt, noha most hamarjában semmi különös változások nem lesznek, de tekéntvén a környülményeket és a mostan uralkodó királyunk személyes tulajdonságit, valóban a jövendőben a kilátás nemigen fényes. Ez is egy oka, hogy visszajőve telemet, amennyire lehet szorgalmaztatni fogom, és minthogy a hajóm már a portusban [kikötőben] készen áll, ha a szelek engedik, holnap indulni fogok. Április 9. A mai napot még itt kelle töltenem részént a szél, részént különféle provisiók [élelmiszerek] szerzése miatt. Egy esmerőst találtam, Mr. Costigant, egy angol utast, kitűl némely informatiót kisebb Ázsia partjain fekvő nevezetesebb helyek eránt vettem. Mert ha az idő engedi, Telmésszoszt, Rodoszt, Knidoszt, Koszt, Halikarnasszoszt, Miiétoszt és Epheszoszt akarom megnézni, azonban ez sokat az időtűi függ. Az ausztriai consulnál a Trieszti Újság azon numerusát [számát] olvastam, mely királyunk halálát hirdeti. Ez gondolom március 3-án történt, éppen farsang utolsó napjain, ami a bécsieknek még kétannyiban fájdalmason eshetett, mert hogy az utolsó farsangnapi mulatságokat felette szeretik. Ugyanazon újság numerusában [újságszámban] sajnosán láttam az erdélyi diéta szétoszlattatási decretumát [rendeletét]. Ez szegény megholt fejedelmünk úgyszólván hattyúéneke volt, de megvallom, dicséretesebb actussal végezhette volna szegény hosszas pályáját, mert ennél igazságtalanabb és sértőbb, impertinens [szemtelen] kifejezésekkel tele monumentumot önkényes uralkodásának alig hagyhatott volna ajövendőségre. Az egyes dátumok [adatok], melyekre a decretumban hivatkozik, tudományomra ugyan nincsenek, de antesessumokat [az előzményeket] igen jól esmérem, és igenis tudom, mely világosan hibában áll a kormány az erdélyi statusok [rendek] eránt, kik mindeddig a legum tramite [a törvényes úttól] egy parányit sem távoztak el, és azért őket oly rútul lepiszkolni, valóban egy török pasához inkább, mint egy constitutionalis [alkotFerenc, II. (1768-1835) II. Lipót fia, német római császár (1792-1806), I. Ferenc magyar és cseh király (1792-1835) és osztrák császár (1804-1835)