Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)

Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 10. Ismerkedés a Szentföld nevezetességeivel

[megcsúfolni]. Egy zsidó, kivel itt Jeruzsálemben megösmér­kedtem, 200 tallér megvesztegetés után bement, és a moschea [mecset] belseit sok ideig nézte, s Ábrahám sírjánál imádkozott. Tőle a templom belseje leírását tartom. Másnap reggel, február 10-én visszafelé indultunk, és a városon kívül 14 mérföldnyire [0,80 km] egy igen régi négyszögletű épület­hez jöttünk. Semmi nevezetes nincs rajta, csak az, hogy a faragott kövek 15 vagy 20 Schuh [4,74 m vagy 6,32 m] hosszúságúak, mi lehetett, senki se mondhatja bizonyosan. Mintegy 3-kor délután értünk Betlehembe, a barátok klastromá­hoz szállottunk, és tőlük igen jól fogadtattunk. Minden keresztény­nek ezen hely bizonyosan igen interessans [érdekes]. Mindenek­előtt a templomba mentem, és az Üdvözlőm születő helyén egypár ájtatos pillanatot töltöttem. A helyet leírni nem akarom, csak annyit mondhatok, hogy minden szent helyek közt a Grota Nativitatis 270 [Születés barlangja] elmémet leginkább ájtatosságra indította. Sze­rencsétlenül itt is, mint minden többi helyeken a különféle vallású papok szüntelen egyenetlenségben és vetélkedésben élnek, és a fő dolog, amit a papok mondanak, hogy ez vagy amaz hely az övék volt, s most vagy a görög, vagy az örmény vallásúak bírják. Február 11. A helyeket Betlehemben és a vidékén néztük, melyek a Szűz Mária barlangja, ahová az egyiptomi megszökés előtt magát visszahúzta volna, József háza és a pásztorok barlangja. Déltájban továbbmentünk, és Szent János klastromát látogatván, ahol egyéberánt egy szép és csinos templomon kívül nincsen semmi különös, 4 órakor délután Jeruzsálembe jöttünk vissza. Útközben még egy görög klastrom Monasterium St. Crucis 271 mellett men­tünk el, ahol tudniillik mondják, hogy az a fa nőtt volna, melybűi a szent kereszt készült. Ez a többi papok absurdumai [képtelenségei] közé tartozván, a klastromot nem tartottam érdemesnek megtekin­teni, így öt nap alatt Palesztina legnevezetesebb helyeit megjártuk, az idő igen kedvezett, csak Vi napig volt esőnk. A Születés-bazilika a világ egyik legrégebbi keresztény temploma, Constantinus császár építtette 325-ben. Kicsi és alacsony főbejáratát úgy tervezték, hogy lovas támadók ne törhessenek be a szentélybe. A templom a Születés barlangja fölé épült. A Szent Kereszt-monostor több mint ezeresztendős. A legenda szerint az itteni fákat a Szodomából menekült Lót ültette, s az egyikből készült Jézus keresztje.

Next

/
Oldalképek
Tartalom