Fazekas Rózsa: Gróf Károlyi György naplófeljegyzései 1833–1836 - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 26. (Nyíregyháza, 2003)
Károlyi György utazása Itáliában és Keleten (1833. december 2. — 1835. június 7.) - 10. Ismerkedés a Szentföld nevezetességeivel
Február 4. Ma az egész napot odahaza töltöttem, a lábam fájván. A köveken itt minden képzeleten túl rossz a járás. Gibbonban 259 a crusade-ről [keresztes hadjáratról] szóló részét olvastam, mely jobb, mint amit errűl még olvastam, egyszersmind Jeruzsálemrűl igen jó leírást ád. Február 5. Megint egész nap erősen esik, és nyilván ki nem fogok mehetni. Ez már a második esős nap mióta itt vagyok. Ha már esni kell szinte jobb, hogy most essen, hol szárazban vagyunk, talán annál kevesebb lesz az úton. Ha holnap szép, a Jordánhoz 260 és a Holttengerhez 261 szándékozunk menni. Február 11. Öt nap alatt egy igen szép utat tettünk. Júdea minden legnevezetesebb részeit megjártuk, éspedig szombaton, folyó hó 7én déltájban indulván 5 óra alatt Jerikóba jöttünk, mely a Jordán folyóhoz mintegy 3 angol mérföld [4,83 km]. Az út Jeruzsálem és Jerikó közt szép kősziklás szorosokon és hegyeken keresztül valami 4 óráig viszen, az utolsó hegysor tetejérűl a szép Jerikó térsége nyílik. Innét a Holt-tenger nagy részét lehet látni, és a térség, mely a Jordánig lemegyen, főképp ebben az időben gazdag mezeivel és legelőivel szépen mutatkozott. Jeruzsálembűi a Szent István mártír kapuján vezet ki az út, és lefelé Getsemáné-kert mellett, az Olajhegy oldalán feltekeredik, Vi óra járás után Lazarus háza mellett megyén el. Egy szép fekvésű régi vár található a hegyek közt, melyrűl azonban semmi bizonyos nincs tudva. Ezen az úton nemigen messze valami egy mérföldnyire [1,6093 km] vagyon az úgynevezett Quarantana hegye, tudniillik azon hegy, melyen az Üdvözlőnk az ördögtűi kísértetődőtt. Ott egy klastrom állott valaha, most csak omladéki állanak. Az éjszakát egy régi torony mellett lévő füves kertforma helyben töltöttük, sátorunkat magunkkal hozván igen jó tanyát ütöttünk. Gibbon, Edward (1737-1794) angol történetíró. Leghíresebb müve a History of the Decline and of the Roman Empire, vagyis A Római Birodalom hanyatlásának és bukásának története 6 kötetben. (London, 1776-1788) A Jordán, Palesztina legjelentősebb folyója. Mintegy 252 km hosszú, kanyargós, vízesésekben gazdag, hajózhatatlan víz. Északról délre folyik, a Hennon-hegy lábától a Genezáreti-tavon át a Holt-tengerbe ömlik. A Holt-tenger vagy Sós-tenger nevét onnan kapta, hogy vizében elpusztul minden élőlény. 76 km hosszú, helyenként 15 km széles, felszíne 397 méterrel van a tengerszint alatt. Bár a Jordánon kívül több kisebb folyó is ömlik bele, a rendkívül erőteljes párolgás miatt olyan nagy a sótartalma, hogy a vizében fürdő ember nem tud elsüllyedni.
