Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)
Bevezetés
Felső-Sziiézián át Párizsba, ahol még most is tartózkodik, mivel nincs meg a bátorsága és határozottsága, hogy magát a forradalom viharos tüzébe vesse. Pulszky sokat írt a N. N. Z.-be, és mindenekelőtt az ő cikkeinek köszönhetjük Németországban a magyar viszonyokkal kapcsolatos ismereteinket. 33. Wochenblatt, 1849. július 24. Az oroszok és magyarok váci csatája Bécs, július 18. A tegnapi nagyigmándi és a tegnapelőtti pesti magánforrásokból származó hírek szerint a magyarok vasárnap Vácnál újra elkeseredett kísérletet tettek arra, hogy kitörjenek. Nagy hévvel vetették magukat a hatalmas orosz hadsereg azon osztagára, amelyik Paszkevics tábornagy főparancsnoksága alatt áll. Az oroszok délelőtt Dunakesziig húzódtak vissza. A császári csapatok mindössze a Duna jobb partján folytattak hadmüveleteket. Ezzel egy időben Ramberg hadosztálya Pestről útra kelt, úgyhogy a minden oldalról körülvett ellenségnek jelentős veszteségekkel Komárom irányába vissza kellett vonulnia. Tegnap Panyutyin tábornok orosz hadteste indult útnak Pest irányába, így a főhadiszállás nemsokára el fogja hagyni Nagyigmándot. Erdélyből érkezett a hír, hogy a magyarok Besztercénél súlyos vereséget szenvedtek, melynek során az orosz csapatok 12 ágyút zsákmányoltak. Erre Grotenhelm tábornok hadteste bevonult Nagyszebenbe. E hónap 13-án Száva bánja 61 elindult, hogy megtámadja a magyarokat, akik a körülbelül 30 000 fős seregükkel a Hegyestől nem messze fekvő Szabadkán állomásoznak. 61 vagyis Jellacic