Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

átható, szenvedéllyel és szelídséggel, de minden bűnnel szemben engesztelhetetlen szigorral teli. A katonák istenítik öt, mivel igazságos, nagylelkű, gondoskodó, de ugyanennyire félnek is tőle, mivel vasakaratú. Tudja, hogy ez az akarat szükséges, és soha nem lehet kíméletes és tétovázó, ha megsértik. A haját egészen rövidre vágatja, ami igen jól illik nap- és szél barnította arcvonásaihoz, és épületben, de szabad ég alatt is szinte mindig csákót visel. Állandóan dolgozik, és mindig cselekszik vagy parancsol valamit. Gyakorta előfordul, hogy két hétig nem veszi le ruháját, és csak ha ideje engedi, akkor váltja át reggel. Néhány órát alszik, gyakran egy tábori széken. Miután abbahagyta, felugrik, és azzal a szellemi frissességgel, amit soha nem veszít el, újból nekikezd a fárasztó munkának. Ezek a tulajdonságok jellemzik azt a rendkívüli férfit, aki Magyarország sorsát kardja hegyén tartja. A veszélyek idején tanúsított mértéktartása és nyugalma őszintén csodálatraméltó. Amikor minden szív félelem és remény között reszket, a legcsekélyebb felindulást sem lehet rajta észrevenni. O a XIX. század Washingtona, Magyarország és Európa Washingtona, aki tudja, milyen feladatot kell beteljesítenie. 29. Wochenblatt, 1849. július 5. Az 1848 júliusától Magyarországon végbement események áttekintése (Függelék a magyar háborúról korábban közzétett írásokhoz, folytatás) Szeptember 28-án reggel Lamberg gróf Budára érkezett — ami köztudottan éppen Pesttel szemben, a Duna másik oldalán fekszik —, és magához hívatta a nemzetőrség tisztjeit, akiknek bejelentette, hogy ettől a pillanattól kezdve ő parancsol nekik. A tisztek azonban egybehangzóan kijelentették, hogy nem ismerik el parancsnokuknak