Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

legvégsőkig védeni kell. Kossuth nem lépett be az újonnan alakult kormányba. (Folytatása következik) 26. Wochenblatt, 1849. június 26. Az 1848 júliusától Magyarországon végbement események áttekintése (Függelék a magyar háborúról korábban közzétett írásokhoz, folytatás) A magyar képviselőház azzal a céllal menesztett küldöttséget a Bécsben összegyűlt birodalmi gyűléshez, hogy annak jóindulatát el­nyerje, valamint elérje, hogy az közvetítsen a horvátokkal zajló vi­szálykodásban. Az osztrák birodalmi gyűlés szeptember 19-én azonban úgy döntött, hogy legfeljebb az elnökséget tudja fogadni, de a küldöttséget nem. így a magyar küldöttség dolgavégezetlenül tért haza. Eközben, ugyanezen a napon, a magyar ügy a birodalmi gyűlés elé került. A miniszterek beszámoltak a dolgok állásáról, és az igazságügyi miniszter felolvasott egy államiratot, amely az oszt­rák kormány eddigi eljárását volt hivatott igazolni. Ez több, a ma­gyar kormány ellen szóló olyan panaszt is tartalmaz, amely szerint a minisztérium a magyar költségvetésben tartalékolt pénzeket — az erre vonatkozó kötelezettségeket figyelmen kívül hagyva — lefog­lalta, az osztrák dohány árusítását betiltatta, a folyamok hajózható­ságát zavarta, káros pénzügyi rendeleteket hozott stb. A fogalmaz­vány elemzi Magyarország és Ausztria politikai és gazdasági szö­vetségét, kiemeli a Pragmatica Sanctióhoz való évszázados ragasz­kodást. Arra is felhívja a figyelmet, hogy Ausztria jóban, rosszban osztozik Magyarországgal, mint ahogy Magyarország sem vonta ki soha magát a hadi és más terhek viselése alól. így értendő a Prag­matica Sanctio. Március 16-án a magyarok Bécsben elérték, hogy saját, önálló és felelős kormányuk legyen. Az azonban, hogy a fő­herceg nádor a király távollétében a végrehajtó hatalmat átvegye,

Next

/
Oldalképek
Tartalom