Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

Ezeket a szóbeszédeket a következő autentikusnak tekintendő közlemény által kívánjuk tisztázni és a valós helyzetet bemutatni. Az 1. hadtest Schlik parancsnoksága alatt június 13-a óta vonult Győr irányába. A Wyss-féle dandárnak az volt a feladata, hogy az 1. hadtest jobbszárnyát fedezze. Ez a dandár három gyalogos zászlóaljból, két vadászszázadból, három császári dzsidás hadosztályból, egy gyalogos-, egy lovas- és egy hatfontos rakétaütegből állt. Céljának elérése érdekében a dandár 13-án Csornáig nyomult előre, azonban Mihályiban és Kapuváron hagyták seregük egy jelentős részét, hogy ezáltal az erősen szétnyílt jobbszárnyat — amennyire azt a körülmények engedték — fedezni tudják, és összeköttetésben maradhassanak a Szerdahelyen állomásozó 3. hadtest Colieri dandárjával. Előőrseik Kónyon és Bágyogon állomásoztak. A dandár Marcaltőnél és Egyednél nem foglalta el a Rábca átkelőhelyeit, mivel nem akarta teljesen szétforgácsolni a már egyébként is megfogyatkozott erejét. így bekövetkezett az, amit Wyss tábornok sejtett: 13án hajnali öt órakor egy jelentős létszámú magyar hadoszlop Kóny irányából megtámadta a fél dandár jobbszárnyát, amely elesett. Csapataink a legvégsőkig védekeztek a támadás és árulás ellen, de mivel Csorna lakossága is fegyvert fogott ellenük, meg kellet hátrálniuk a túlerő elől és Szentjánosig vonultak vissza. Wyss tábornok a visszavonulást fedezők soraiban volt és súlyosan megsebesítve az ellenség fogságába esett. Weiss őrnagy a badeni gyalogosoktól könnyebb sebesüléseket szenvedett. Báró Zessner ezredes a császári dzsidásoktól, aki 8-án a még nem szálltnak hitt Csornára előresietett, a magyarok fogságába esett. 24. Wochenblatt, 1849. június 23. Magyarország. Az orosz-osztrák sereg Pozsonyt három nagyobb tábort alkotva a Vág-Duna vonalában egy nagyobb félkör alakban fogta közre. Az egyik — az egyesített császári sereg jobbszárnya —