Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

más fegyverek csempészésére valóságos csempészbandákat szerveztek. Végül mindenekelőtt nem volt elég képzett tiszt — számos küldött igyekezett Galíciába, Németországba, Franciaországba és Belgiumba, hogy alacsony és magas rangú tiszteket, különösen tüzértiszteket megnyerjenek és toborozzanak a magyar ügynek. Emellett nem takarékoskodtak a pénzzel: így, hogy csak egy példát említsünk, a hadviselésben jártas ezredeseknek tábornoki rangot, havi 1000 Ft fizetséget és 1500 Ft úti- és egyenruhapénzt és állandó szolgálatot biztosítottak a magyar hadseregben. Egy bécsi, de különösen egy pesti cég a szinte hermetikusan zárt határok ellenére külföldi pénzügyi tranzakciókat vitt végbe, a bécsi magyar tulajdon jelzálogként szolgált a hazaszerető magyarok céljaira. 600 000 dukátot, melyet a Körmöcbányán megtalált aranytartalékból préseltek, részben a külföldi kiadásokra, részben az újonnan kiadott papírpénz fedezetéül a kasszában megtartottak. A túlzott költekezés fedezésére az országban főleg ezeket a Kossuth-bankókat használták föl, 16 nyomdát éjjel-nappal ezek készítésére állítottak be. December vége táján már 28 millió volt forgalomban. Ezeket egész Magyarországon és Galíciában ugyanolyan bizalommal fogadták, mint a hitelükből vesztő osztrák bankjegyeket. (Folytatása következik) 14. Wochenblatt, 1849. május 5. A magyar hadsereg (Folytatás) Ami a seregek minden eszközzel történő tényleges szervezését illeti, az abban állt, hogy a hadmüveletek központosítása az Országos Honvédelmi Bizottmány kezébe került. Az első jelentős lépés, amit megtettek, az volt, hogy a hadseregben formális egységet hoztak létre, amellyel megszüntették a különbséget a régi reguláris csapatok