Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

Teljesen téves viszont az a képzet, ami külföldön rendszerint elterjed a cigányokról, s azokról a jótét lelkekről, akik fazekasként és üstfoltozóként járják a vidéket. Ok szlovákok, és az ország becsületes népe. E két népcsoportban túl kevés a bátorság ahhoz, hogy valódi rablókká váljanak. Félénkek, sőt gyávák, és legfeljebb addig jutnak el, hogy valamit elcsennek. A szlovák alkalomadtán elhaladtában némi kis fémet tesz el, a cigány esetenként egy ólomkanalat ad el a parasztnak egy ezüstkanál áráért. Néhanapján elcsór egy-egy pulykát, vagy ne adj isten egy tehenet köt el, de hogy emberre támadjon, ahhoz mindkettejüket, mint a farkast, legfeljebb csak a legnagyobb éhség vehetné rá. Már az a körülmény, hogy a szlovákok a cigányokhoz hasonlóan némi intelligenciával rendelkeznek és kézművességet is űznek, megvédi őket a munkakerülés erkölcstelenségétől.