Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)

Bevezetés

kapitány ura köszöntését, aki szívesen venné, ha 6-10 becsületes emberével aznap vagy másnap este a Buztában (magányosan álló fogadóban) megjelenhetne, ebédre, vacsorára, vagy csupán csak éjszakai szállásra. A földesúr szívélyesen viszonozza a köszöntést és üzeni, hogy az urakat szívesen látja. így aztán az egész díszes társaság nemsokára megérkezik házába, a vendéglátást a legnagyobb nyugalommal fogadják, komolyan elfogyasztják az ételt, megtöltik kulacsukat (csutura) a felkínált borral és dohányzacskójukat a mindenütt bőséges dohánnyal, majd ismét elvonulnak. Aki tehát ezek előtt az emberek előtt nem zárja be háza ajtaját, biztosan számíthat hálájukra, hacsak közülük egy nyughatatlan lélek nem un rá az egyhangú rablólovagságra, s nem vágyik újabb kalandra és tettekre. Ilyen esetek kapcsán keletkezik az útonállók negyedik, valószínűleg legveszedelmesebb fajtája. Rendszerint egy jobb családból származó ifjonc az, aki a sötét erőknek hódolva a rab ló lovagokhoz menekül, effajta társaságból többet maga köré gyűjt, csapatát mindenféle fondorlattal gyarapítja, boldog-boldogtalannal szövetkezik, és azontúl kénye-kedve szerint fosztogat, ahol és akit csak talál. 20 évvel ezelőtt ismeretes volt az országban az egyik magas rangú tisztviselő fia, akit befeketített arca miatt Feketének, illetve Fekete Gyurinak hívtak. Történt egyszer, három nappal azelőtt, hogy én is épp átkeltem a bakonyi erdőn, hogy Gyuri saját akarata ellenére tulajdon apját támadta meg. Amikor a hintóajtóban meglátta a jól ismert arcot, elmenekült a tett színhelyéről. Végül, miután még sokáig rettegésben tartotta a környéket, nehéz szívvel ugyan, de szélnek eresztette csapatát, és végül feladta magát. Az ő utóda lett Sobri,

74 aki valószínűleg valaha szintén a jobb társaság tagja lehetett, amire jártassága és cselekedeteinek irányultsága enged következtetni. a szövegben Schobry