Galambos Sándor: Az 1848–1849-es szabadságharc német szemmel - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 25. (Nyíregyháza, 2001)
Bevezetés
magányosan vándorló kézműves inassal, vagy egy vásárra igyekvő zsidóval nem ilyen kesztyűs kézzel bánnak, hiszen különösen utóbbiak azok, mint általában a kereskedők és szatócsok, akiket megkopasztanak. Akit ily módon kár ért, az csak idejét vesztegeti, ha megpróbál bírói úton elégtételt venni. A települések szétszórtsága, a parasztok összetartása, a sok rejtekhely, a nagykiterjedésű tanyavilág, a járatlan erdők mind-mind megnehezítik a nyomozást. És a bíróság sem sürgeti az ilyen eseteket. Gyors, áttörő erejű rendőrségi módszerek nem nagyon léteznek a sík vidéken, szinte azt is mondhatjuk, hogy egyáltalán nincs rendőrség. Az úgynevezett lovas szolgálat, mely egyfajta csendőrség, maga is parasztokból áll, és a grófságok (megyék) 71 lovaglásban kevésbé járatos hajdúinak pedig inkább a nemesek dolgaival kell törődniük. A tettesekkel vagy elnézőbbek, mint magukkal a károsultakkal, vagy egyszerűen belátják fáradozásaik eredménytelenségét, hiábavalóságát és így közömbösséget tanúsítanak az ügy iránt. Időről időre azonban „példát kell statuálni", és a legközelebbi feltűnő eset mindig kapóra jön, hogy egy kis felfordulást csapjanak, némi botozás is történik, valamint az utcákon és ösvényeken átmenetileg ellenőrzéseket tartanak. Léteznek továbbá olyan grófságok, különösen a szlávok lakta vidékeken, ahol bárki nyugodtan sétálhat a nap bármely szakában akár egy aranykarkötővel a kezén is, mivel semmitől sem kell tartania. Csak néhány vidékenjellemző ebből a szempontból lelkiismeretlen eljárás. A bozóttolvajok legveszedelmesebb fajtájának állandó tartózkodási helye a bakonyi rengeteg, a kecskeméti puszta, valamint a hasonló sűrű erdők, kopár sík vidékek, melyek távol vannak a lakott területektől, nincsenek szem előtt, és a bíróság hatósugarán is kívül esnek. Itt tanyázik a tölgyerdőkben a kanás (disznópásztor) és a síkságon a gujás 72 (marhapásztor) a csordájával. Ezek az emberek a 71 A szövegben zárójelben a latin comitatus kifejezést adták meg, így érzékeltették a magyar közigazgatási egység némettől eltérő voltát. 72 sic!
