Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)

Id. Mándy Péter: Szatmár megye

Ezen Kaplyoni nemből (mint fellyebb ismételve említtetett) több nemzetségek származtak, ezt mutatja a Leleszi Konvent osztály levelei 18-k kötete is. 1370. László, oploliai Herczeg, Nádorispán s Kunok bírája előtt Szathmár Várossá mellett K. Sz. János ünnepén tartatott Szatmár és Ugotha (!) Vármegyék közönsége gyűlésében Fel ispán (!) Szóiga és Esküdő Bírák meghiteltctvén vallották, hogy Zupug helység Zotmár Vgyében volt, és légyen a Kaplyoni Monostorhoz tartozandó. Kosárhely, Láp, Kozárd puszta, régenten Kozárdnak, gyanitólag a Kazárokról neveztetett. 245. Kalmánd Helység. Az Ecsedi láp szélén fekszik. Van erdeje, Sásas, Nádas. Kerti szőleje. 1392. Kamynnak hívták, és az Erdődi Kerülethez Balk és Drágh Máramorosi Fő ispány elfoglalták. 246. Börvely Helység. 1417. Felosztották magok közt Buttkay, Báthory, és Berveji egy Guth-Keled törsökből származott ágak. 1423. eszt. Vossián, és Gava helységektől határa megkülönböztetett. Garóbeleje, Berzi halom, Forrás, Határ, Szőkehalom, Csanálosi úti, Tekerőd, Nagy Mező, Kis Mező, Agg erdő, Gere, Felső Kertalyja, Alsó Kertalyja, Tótfalu, Lókért, Erdő szeg, Vár sziget. Itt volt hajdan a régi Szigetvár, melyet most Etsedi láp el rejtve tart. 247. Csanálos helység. 1423. már Károlyiak birták. 248. Vállaj Helység. Posta hely nagy része homokos. 1423. Egy része Báthory Istvánnak, és rokoninak Királyi adománnyal adatott. Kőrös erdő, Agg erdő, Pap rét, Cserés, Szilfás erdő, Nagy Fenek. 249. Puszta Terem, 250. Górháza puszták, Bodvaj. 251. Mérk Helység. Keletre szomszédolja az Etsedi láp. Szép erdeje van. A Gróf Károlyi ház birtoka. Mogyorós bokor, Kánya rét. Lápi kaszáló, Kőris, Kender főid, Csere Erdő, Kis Szőlő, Szőlős kert, Hámos hegy, Répa hegy, Szőlőalatti, Szálas, Szederjes. 252. Nyir Vasvári Helység. 1371. Perényi Pál azt állította, hogy az ő elei Zepse földjét Vasvári helységért Kántornak nevezett Berecz elejével elcserélte. Nagy forrás úti, Gyékényes, Császáriúti, Szőlő, Szőlőalatti, Kis forrás, Gaz, Cserepes hegy, Rókalyuk, Juhállás, Kereknád. 253. Fábiánháza Helység. 1422. Báthory István, s másik István az Etsedi Uradalomhoz csatolták. Hat égri, Méhkelencze, Disznókut, Nádas tó. 254. Nagy Etsed Mező Város. Hogy a Magyarok Pannoniába másodszor lett bejövetelekkor már az Etsedi lápon vár volt, mely bizonyítja a Béla névtelen Jegyzője 21 -k Fejezetében. 1217. évben Euched helységnek már a tüzes próba könyvben Említése vagyon. 1325. I-ö Károly Király, Báthory Jánosnak és rokoninak megengedte, hogy Echeden várat építsenek, szeplőtlen Hüségőkért azt Hywség várának nevezvén, de Etsed közel levén, Ecsed várának neveztetett. 1608. Midőn Náprágyi Demeter Püspök a Német Birodalmi Rendek előtt az Ország Erősségeit elszámlálta, Etsedet első karba helyheztette, mely az Ország által is igen megerősítetctt. 15. Törv. cz. 1621. az Ország koronája Bethlen Gábor által az Etsedi Várba hozatott. 1645. a Linczi békesség kötésben III. Ferdinandal az Etsedi Vár, és Uradalom II Rákóczy Györgynek átadatott. 1681. és 1687. az Ország Gyűlésen panasz tétetett, hogy az Etsedi Református prédikátor jövedelme, és a Templom a Catholicusok által elfoglaltatott. 1695. a Reformátusok vissza vették, és Prédikátornak tétetett Sárhegyi Mátyás (Vármegye Levéltára). 1701. II Rákóczy Ferencz elszökése után erőssége lerontatott, mint Cserey feljegyezte. 1712. az Etsedi