Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
elhelyezvék, csak száraz kutaink cisternáink voltak eddig a falun belől, melybe a vizet, ha sok eső esik, az utczáról fogjuk, forrás vizünk csak e falun kivül a mély völgyben két helyütt volt, a honnan a fején hordja a sok sváb nő fris vizét a 14 öl magasságú hegyre. Jelenlegi igen szorgalmas német lakóit - kik svábul beszélvén Sándorfalu nevét mindig megtoldják -ba raggal - gróf Károlyi Antal hítta be 1765. Márczius 16-án kelt levelével, melyet a fekete erdőség (: Schwarzwald:) következő négy plébániájában olvastak fel u. m. Schönau, Bernau, Menschwand és Todtmoss-ban. Ő építette fejedelmi bőkezűséggel ezt a szép plébániai lakot, meg mellette azt a nagyszerű fogadalmi templomot. Ő ajándékozá meg azt a most 100 éves torony órával, nagy oltár festményei képével, melynek alsó jobb szögében láthatni őt ülő helyzetben, ő adá a rítkabecsü nagy harangot, mely legalább is 500 éves, s melyet való szinűleg Drághfy Bertalan öntetett erdődi temploma számára azon ágyukból, melyet Bécs bevétele után Corvin Mátyástól kapott hős magaviseletének el ismeréséül, a reformatio első rohama megnem szenvedheté, mert rajta van a szent kenetek nyoma rajta a 4 evangélista sz. neve, melyet ódonszerü betűi miatt már 1834-ben Hám János püspök számos papi késéretével sem bírt elolvasni. A hitehagyott Drághfy Gáspár a harangot bizonnyal várába hurczoltatá, s azzal együtt került eztán a Károlyi család kezére. A svábok meg telepedése előtt 24 román gazda lakta e falut; szétszórt lakhelyeik nyomát jelölék nem rég a dió és szilva fák sarjai; meg a régi cserép és fém darabok, melyeket az ekevasa napjainkban is a felszínre hány; legtöbb lakta a falu mostani káposztás kertjét, mely mellett az épületek omladéka két egyen közű sor hantot képez, meg a délnyugotra fekvő Sándrucza (:Sándor utcza:) völgyét, mely vizben leg gazdagabb. E völgy iránya és nevezete mutatja, hogy az a Sándor, a kitől cz a völgy s a helység vette nevét, tőlünk tovább dél keletnek lakhatott, s valóban nt. Czinka Mihály felső boldád lelkésze, hajtva barátságos biztatásimra, fel is találta ott a Cseteczén a régi földvár romjait, melyet azonban nem a tétlen Drághfy Mihály a lator és rabló épített, hanem építhette azt ezen egész vidék ura Drághfy Sándor, vagy ennek inkább édes atyja Drágh a bélteki drákfyak (!) törzs apja, mert különben miként létezhetett volna Sándorfalva Szirmay szerint már 1387-ben? - Igaz, hogy Drágh Dragomér és korántsem Dragomán mint az oláhok szeretnék. Miklós erdély vajda fia, oláh vér volt; lehet, hogy házi nyelve még oláh is volt; de akkor aztán kétségbe sem jöhet ám, hogy a Csetecze váracsot ő maga építette, s azon egyenes völgyet, mely onnét a Szatmár-Bélteki útnak tart ő nevezte el Sándruczának az akkor még kiskorú Sándor (Sándrucza - Kis Sándor) fiáról. S ezzel akár magyar akár oláh szempontból veszem a dolgot Sándorfalva szintúgy mint Sándrucza völgye Drághfy Sándornak köszönheti nevét, ki a 14. század második felében szerepelt, s atyja után Szatmár vármegye főispánja volt. Kár, hogy a Drághfyak minden ága az abauji Oláh családot kivéve végre erkölcsileg oda lett, Mihály a lator, Sándor fia, Corvin Mátyás által mint felségsértő minden jószágaitól, az erdődi Bertalan javára megfosztatott; de ő maga Erdély vajdája vala (I. Ulászló idejében) daczára hogy fia János az országbíró az ország Mária képű zászlajával kezében Mohácsnál dicsőségesen elvérzett, már a következő Gáspárban megtagadván főúri jellegét, a haza kárával minden forradalmi eszmével tartott, a király s 3 püspök intelmeit meg vetette (Lásd Buday Esaíás debreczeni superintendens Magyarország históriáját III, 115. lap) rárontott erőszakosan a katholikus Nagy Károlyra, rá a templomára, rá az ott húsvéti gyónásukat végző szüzek csapatjára, kiket vad zsoldosaival erő szakkal megfertőztetett,
