Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
emlékeztetnek; ennek kis fiában Györgyben 1555-ben végre magva szakad e hír neves családnak, mellynek hatalmas fáján a legszebb vallási és fő uri erények mellett, az erköltsi elsülyedés legrutabb példái is függnek. Drághfy Sándor s fia Mihály rut két jellem volt; kényurak, kik a rablástól sem iszonyodtak, s az illyenektől tisztította meg Corvin Mátyás a meg gyalázot hazát. Feltűnő, hogy parochiám területén, melly leginkább őket uralta, a helynevek mind lopást rablást tételeznek fel. Igy Lophágy, a hol a lopott holmit letéteményezték; Felső és Alsó Boldád a hol a rablott kincseket föld alatti boltozatok alá gondosan el zárták; Sándorutcza völgye, egykor utcza a hol Sándor úrfi gyakran megfordult s onnét prédáját leste a béltek-szathmári uton ; Nagy és Kis Szokond (:svábosan Zukund:) - a la Korond, Vezend, Berend - melyek a hírhedt szomszéd urak látogatásait zokon vehették; Oláh-Hodos, a hol a féltékeny szomszéd olygarchák között hadra is kerülhetett a dolog. Legjobb s tömörebb kutforrásunk e vidékre nézve Szirmay Antal; azonkívül combinatiokra szorulunk, melyek ha azzal ösz hangzanak s a helyi körülményekből meritvék, már is nagy értékűek homályba vesző vidéki történelmünkre. Igen sokat tenne említettem Károlyi Sándor müve de Providentia, melly ugyhiszem a gf Károlyiak családi levéltárában csak meglesz, s mellynek másolatát bírta ft Grynaeus Alajos pesti egyetemi tanár Ur, s mellyböl egy pár töredéket el tud mondani Laza János nmajtényi prépost plébános és esperes ur is. Kelt Sándorfaluban 1864. April 25 Nemes Adolf m Dier Lajos ms K.jegyzö helybeli plébános Florian Mütter Richter Johan Mütter Johan Wrisner Észrevételek a sándorfalvi latin szertartású katolikus plébánia helyneveihez. Ez a Sándorfalva sváb helység fekszik Szatmár vármegye krasznaközi kerületében Erdőd és Kraszna-Béltek mező városai közelében a bükk aljá n. Meg kell azt különböztetni más Sándorfalutól, mely ugyan e megyében Nagy Bányától dél keletnek fekszik s lakosai jelenleg is oláhok.Sándorfalunak vagy rövidebben Sandrának hívják széltében, bár valóságos neve Sándorfalva mint azt a magyar nyelv természetén kívül régi pecsétnyomójának kör irata is tanúsítja, hogy azt valaha oláhul Sandresty, lakosait pedig Sandrenünek hívják volna, merő ráfogás; régibb e falu akár a vitéz Károlyi Sándornál, akár a lator Drághfy Mihálynál, a kik mint némelyek hiszik e falu alapítói lettek volna. Szirmay Antal, Szatmár vármegye leírásában már 1387-ben említi emlékezetes vízhiányáról, melly miatt lakosai belőle kivonulni kényszerültek; a nagykárolyi kegyes rendűek házi Története szerint borzasztó volt itt a vízhiány 1778-ban is, s legközelebb 1862-ben a midőn alulírottak végre vizet találni sikerült az iskola telek 8 ölnyi mélységében, Ezen szerző által talált kútból az épités után pár hóval a víz teljesen kiapadván, maga pedig a 8 öles kut mint fentartásra érdemetlen beomolván,- Sándorfalu községe épen ugy szenved vízhiányban, mint 1778-ban. Mivel a belső telkek most magas dombtetőn
