Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
c) Ugyan tsak ennek szomszédságában Bírkucz nevü föld .. Válcse patak" által hasitattík. d) .. Holmucz " Szántó fold síkság fekvése délnek, nevét vete ónét, hogy déli részén egy sarkulatba egy kis halom dombotska létezik,- és igy román nyelven elkényesztettve neveztettík Holmucz-nak, mi magyarul halmotskát tesz, továbbá: 1- ör A' Grof Károlyi család részén lévő volt jobbágyok földje közül „Nagy mocsár "szántó föld keletről Alsó- délről Közép Homorodi határ által szomszédoltattík, Czeperája patak foly rajta, hegyes fekvésű délnek,- közepén víz mosásos,- inét vehete eredeti nevezetét. 2- or Lunkucza vegyes szántó és kaszáló rét.- Keresztül folya a' „ Vále medgyesí " patak, ez választja el, a' Szatmár városi és Grófi jobbágy földjeiket el egy mástól - lapályos - Kelet Also - délről K: Homorod - nyűg: a' nagy mező - éjszakról pedig a' helység torkulatja által környeztetik, 3- or Csere erdö a' ml Grof Károlyi Lajos uradalmához tartozó, kelet: A: Homorod,délről Ivátskó helység határa, északról a' faluba járó ut - lapályos minthogy cserés fával is bővelkedhetett, vette nevezetét. 4- er S zugoly Kríszte szántó földek kévésé dombosak.- Keletről.5- ör Kása sik szanto föld Kolíbucz tó val egyesül.6- or „ Tyirák ". rét és szántó föld keleten Toi Farkasi erdö, éjszaki részén Hiripi határ, délnek fejül 1861. évben települt 's népesített lakó hely, négy tót ajkú - és két román ajkú családal birnak a' Tótok Szabolts megyéből.- ezek pedig Résztelekről költöztek át Tyirák nevü Grof Károlyi Lajos Ur Ö Extja földjére - minyájan gC: vallást követők - 's tartozank a Résztelek! gC: Egyház - és köz ügyekben szinte a' községi biroi hatalom alá - az Uraság földjeit- 's azoknak termékeikből - munkálják - az uraság részére tsak egy harmad rész adatik.- ház helynek 2. hold kertnek hasznoságáért 15 gyalog napot szolgálnak.- építkezési fát tsak ingyen kegyeletből nyernek,- itt van az Uraságnak Krassóra járó Tanyája is ezen nevezet alatt. Folyam- és patakok eredetéről a) „ Vále megyesi " nevü folyó neve eredetét veszi az Oláh megyesi patak ból, hónán kezdődik,- fóly a' K. Homorodi, és Szatmár hegyi határ közt le egyenesen a' Szatmár németi csere erdeje mellett a' falú végén Nyikora Imre Toppan László vizi malmai alatt a' faluba a' 62. határ leg közelebb érvén a' falu hidján alól - itt két szakaszra oszlik kelet és nyugotnak,a' keleti a' kerteken keresztül egyenesen a' templom közelében, hol gyalog járda a templombani menetelre használtatik az Útszán keresztül Donka Ferencz kertje alatt észak nyugotnak a' falu végén egyesül a' Toi Satuluj -val, A' nyugati a' Tanítói kert alatt a' Toi Sátului val egyesül Tamás László kertje alatt szinte gyalog átjáró létezik, 's lefoly Máre Horzsi . nyikora János vízi malma alá Hiripi határnál a' Homorodi folyamba. b) „ Toí Sátului ". tsak azért veszi nevet kezdetét a' falu határán gyűlendő vízből, azért is hívatik magyar ki ejtéssel „falu tava" c) „ Vále Návé " - az az magyarul ujj tó - tsak 1854 évben nyitatott meg hogy az a) alatti folyó vize a' határt ne rongálja - kezdődik a' Pátza faluba járó hídtól délnek a' falú végére vezető felárkoláson,- hogy itt a' nyikora Imre és társa malmai hasznosága fentartassék a' „Válle megyesi" folyamnak utja két oldalról meg nyítatott, keletről a' falú mellett a' tégla vető híd on keresztül egyenes vonalba a' Hiripi Határnál a' Homorodi folyamai egyesített.
