Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
7. A község határán következő dűlők vannak u m Örmény háti dülö neveztetik az Örmény háti kis fojóról, Bodzás . Sályitóhát , Sályitó , Fogás mind a négy dülö igen jóbuza termő hely, a' dűlő a Szamos folyóvíz mellett, mely - folyó a' határnak egyrészét keresztül follya. Balázsné réttye sássat termőhely, Temetösori dülö . a' Kösség temetője mellett, Ludastó háti . Karaihelyi 's Ónyilasi dűlő k, mely mind három igen jó szénát terem, s Rápólt kösséggel határos, Uly nyilasi dülö szinte széna termőhely, Ököritó kösséggel határos hely, Tüzes rét . Porgolátsor . Szakáll . Horgastói dűlő k név eredetek nem tudatik, Töröklad Zsombékos goroncz, Nagyláp mocsáros hely igenjó fedélnek való nádat terem. Boriukut . Kétér . Ökörtilalmas . Angalétkut . Téglás , és méneskuti dűlök melyek részint szénát részint búzát termőföldek, 's Tyúkod kösséggel határosok, Tyukodi két kutköz . Ravaszérhát . Nádas mind a három Tyúkod kösségével határos 's búzát termő dűlők, Tóhát laposi és Hosszuszeri dűlők jó búzát termő földek, 's mind két dűlő Pátyod Kösségével határos.-Kelt Porcsalmán Áprhó 13-án 1864. Górgyán Ferencz mk kősségi jegyző 138/864 Helynevek (II, 223-224) Rákos-Terebes községből, Szathmár megyéből 1. ) Rákos-Terebes község (Románul Rákova) fekszik Szathmár Vármegyében, Kraszna közi Járás I. Kerületében Napkeleten,- határos: Bábcza Korond K. Szolnok megyebeli, Nántü és Felső Boldád Szatmár megyebeli falvakkal.- A' Megye Törvény szék Szathmáron, a' fő szolgabirói Hivatal Szakasz községben székel. 2. ) A' Községnek két féle neve él, magyarul Rákos Terebes (románul Rákova) mind helyben, mind Oszág Szerte e két nevezetről ösmeretes. 3. ) A' Községnek hajdani el nevezése is Rákos-Terebes (románul Rákova) vólt.4. ) A' Község legkorábban emlittetik 1393 évben, midőn Megyessy Simon Bánnak fiai birták.5. ) Népesittetett Magyar és Erdély országban az erdős vidékeken lakott román nép fajból Megyesi Simon Bán uralkodása alatt. 6. ) A' név eredete onnan származik, hogy a' Felső-Boldád felől, be folyó Rákogyitza nevü folyó patak partba igen sok rák létezett hajdan a' füz fák vízbe nyúló gyökerei közt, de még ez előtt 20. évvel is, 's onnan nyerte a' község ezen elnevezést, magyarul RTerebes" (románul Rákova). 7. ) A' község határában elő forduló Nevek: Felső Bóldád (románul Sztena) falúval szomszédos: Varátecs . Krúcs . Potorasza . Rákogyitza . Valelujdán és Sesz nevü dűlők,mind szántó föld, hegyes völgyes, Északról és Napkeletről erdőkkel környezve. Bábcza faluval szomszédos: Pontise . Mesztessánvi . Nyegrilás . Irtás dombráva . és Rogoz puszta dűlők, hegyes völgyes szántó földek,- mely szántó földek közép pontján emelkedett hegy ormon van egy igen szép fekvésű, híres bor termő szőllő hegy Ó hegy nevezet alatt.Bajnai György Kősegi biró
