Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
47. Csűri Láz Lankai földek, Csűri nevü ember birta 's ott is lakott. 48. Nagy Lanka . Lankai Kaszáló 's szántó földek hajdan, egéssz Lanka szép gyümölcsösökkel, mellyek már mind el pusztultak. 49. Szamos folyó viz a' Lippói Határból jön 's a' határ egéssz északi oldalán el folyván, a' Nagy Kóltsi határba megy. 50. Kenderes , kender termő szántó földek. 51. Bornyús Kut . szántó földek, régenn Bornyú legelő. 52. Szakadály . régi Szamos hagyás, most már kaszáló Rétek. 53. Kerek tó a' Szakadály közepén soha ki nem apadó melly tó, hova a' monda szerint a Tatár futáskor a' nép a Harangot lökte. 54. Nagy Hid , a' falú közepén végig menő lapos helyen át, hol régenn a Szamos vize folyt, 's hol régenn vámos Hid volt, mellynek czövekei végét 1861 évben az út csinálás alkalmakor hányt töltés árkába meg találták. 55. Tőkés sor , szántó földek, hol a Szamos folyó déli oldalán vont véd töltések kezdődnek.A' Község idösbjei elö adassa útán. öszve irván Krassón April. 6. 864. Ballá Jósef Jegyző. Helynevek (I, 358-363) Kraszna Beitek mező város le irása Szolgabírói járás - Krasznaköz Kraszna Beitek mező város Szatmár vármegyében, a bükk hegyektől 1 1/2 órai távolban esik, nevét IV-ik Béla magyar király fiától, ki korában a rengeteg bükkőt néhány kísérővel beutazván, annak tövében szomjuson inni kívánt; a bélétől kitakarított töktől, melyből követői fris forrás vizzel megkínálták béltöknek nevezte. Fekszik az ezelőtt az Erdélyhez tartozott Középszolnok megye szélén (partes adnestis) közel a Kraszna folyamhoz - miért is Kraszna Beiteknek neveztetik. Határai keletről Sándorfalu, délről Dobra, nyugotról Ákos közép Szolnok megyében, éjszakról Géres. Piaca Szatmár NKároly és Szilágy Somlyó valamint Tasnád mintegy 3-4 óra távolságban - hol lakói terményeiket eladni szokták. Lakói kik föld és szőllő miveléssel foglalkoznak, romai Catholicus Svábok, kiket a hires Rákóci zendülés legyőzése után Gróf Károlyi Sándor királyi adománya, 1727 évben ekkor telepitett Béltck, és más Szatmár megyei birtokaira, midőn előbb ennek volt protestáns lakóit Dobrára, ugyan azon javadalmak, és kedvezményekkel, melyekkel az ujdon telepitett Schwarczwaldi svábok Beiteken birandanak, deportáltatta. Beitek valaha a kir neves Drágfi család birtoka volt, melyet azomban később némelyek szerint leány ágon,- mások szerint pedig királyi adomány utján a Prepostváry nemzetség mint Beitek vár - 's Uradalom örökös ura,- 's tulajdonossá birtokolt - jelenleg pedig a Rákocí zendülés le győzése olta a Károlyi család tulajdona, már 1556 évben mező város említtetik (:lásd Szirmai történelmét:).
