Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Kraszanközi járás
Helynevek (I, 242-244) Hírip községből, Szathmár megyéből. Az 1-sö Kérdésre felelet: Szathmár megye Tiszán tuli kerület. Krasznaközi járás IVik kerület, ezen politikai fel osztáson kivül, a' község a' vidék vagy falvak csoportozati közös névvel nem bír. A 2-ik Kérdésre: A községnek hely és Ország szerte csak egy neve van minden nyelven: Híríp. A 3-ík Kérdésre: Sem írott, sem nyomtatott emlék, sem hagyomány a' községnek hajdan netán létezett más nevéről mit sem tudni; íratni is mindig csak a' mostani leírás szerint íratott. A 4-ik Kérdésre: A község leg korábban említtetik 1393-ik évben, a' midőn is Szirmay Antal szerint (Szathmár megye leírása) ez mondatik róla „A Drágffy nemzetség bírta, ha nem István Megyesi Bánnak fia 260 sertést elhatatott onnét és az egész helységet elpusztította; de hogy már jóval ez előtt fenn állott, ezen idézetből is ki tetszik, mely mutatja, hogy 1393 évben a' község már virágzó, állapotba volt, mi uj településnél lehetetlen volna. Az 5-k Kérdésre: Sem irott, sem nyomtatott elmlék, sem hagyomány feleletet adni nem tud. A 6-ik Kérdésre: Sem egy, sem más képpen a' név eredetéről, értelméről valamit tudni nem lehet. A 7-ik Kérdésre: A községben elö forduló (!) topographiai nevek: Homorod egy a' bük ről eredő több szomszéd község határán átfolyó patak. Balkány Kengyeles . Fok viz erek hó olvadással és esö után szoktak megtelni, név eredetök ösmeretlen. Nyires tó egy vizes mocsár. Gutta egy csaknem feneketlen téres mocsár. Düllö. Mezö. Rét. Kaszáló. Forduló a' határ ugar szerint három vetés forgásra levén osztva, annak egy része - Parlag , parlagon az az míveletlenül hagyott vagy maradt szántó föld. Erdő . Vágás , az erdőnek egy szakasza, mely egy évi levágásra kitüzetett. Belső telek az egész község. Kertek alja dülö nevezetetik a' kertek alatt fekvésétől. Sáros örvény sáros örvenyes hely. Mácsa szintén dülö, egy vizes, sáros, lapos hely. Malom rét régebben e' helyen malom állott. Déllö a' marhák ottani delelésétől. Bokros tövises, bokros hely. Orosz falu alja a' szomszéd Orosz falu község alatti fekvésétől. Ravaszlyuk régebben egy Ravasz nevezetű ember, ki sem a' községei, sem más hatósággal érintkezésben nem volt, házat építvén e' helyre, lakott ott, mint remete 's borz a' jukban. Szorosszeg a' Balkány patakának kanyarulatábani szoros hely V alakra. Réti tó egy sásas tó a' rétek közt. Magossí hát emelkedett hely. Téglaszín tégla vető hely. Nagy tóhá t másként Höncsökös egyenetlen höncsökös hepe hupás felületű rét a, két féle nevezett egy értelmű. Balkány hát a Balkány patak egy emelkedett partos helye. Sándor . Györekert dűlő neveztetnek valamelyik régi tulajdonostól.Nádas tó nádas mocsár. Bitang rét a' marhák szabadon bitangolhatták. Szabad föld régebben használata mindenkinek szabad volt. Apáti erdő alja dűlő Apáti község erdelye alatt. Nagy erdő nagy, tölgyes, gyertyános erdő, Kovács rét kaszáló neveztetik valamelyik régi tulajdonosától, Kismezöd egy szép rét szántó földektől körül véve.- Erdő kert az erdőnek egy öblös hajlása, Sovány sor a' legjobb szántó földekből álló dülö tréfás megfordítása a' kövér sor helyett, Abé szeg a' Balkány pataka közt be szegellík az erdőnek. Kender átó
