Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Id. Mándy Péter: Szatmár megye
Károlyiak birtoka ma Nagy Károlynak neveztetik, különböző a Karuli pusztától. 1482. I. Mátyás Királynak Károlyi Lánczhoz irt, s a Vármegye Levéltárában található Levelében kéri őt és parantsolja, hogy tudván minő háborúba bonyolódott legyen a birodalombeli Felséggel, s Császárral a haza jussainak oltalmára, erre tizenkét jól felkészített vitézzel ezen táborozáson Személyesen jelenjen meg. Kelt Háinburg ostromlása alatt. Tartsi halma nevü Bobáldi útra forduló szántó földek 1456. a Károlyi határba lévőknek ítéltettek. 1619. Eszterházy Miklós a kötést Bethlen Gáborral Károly Várossába kezdette, mely Miklós várában végeztetett be, melyért amaz Ferdinánd Király által Gróffá tétetett. 1780. az első Nemzeti oskola Ungvárról ide hozatott át. 1519. Innen származott az a Károlyi Gáspár, ki első fordította a Sz. Bibliát (nem volt ez a grófi ágból való, csak itt lakó). Boros hegy, Kis Szik, nagy szik, közép szik, Disznós kúp, Fekete, Haraszt, Mákharaszt, Hosszúút, Nagy Lapos, Kis Lapos, Bikarét, Czigány vég, Nyires erdő, Egerlapos, Posta rét, Káposztás, Jézus út. Két felől a szőlőbe, és Terembe jegenye fákkal díszesen szegélyezve, Hajdúvárosi ördög völgy, Uj városi ördög völgy, Alsókerítés, Zanathy domb, Pintéri, Téglaszeri, Szillas, Papszállás, Mcrgesi szugoly, Alsó Kápolnai, Felső Kápolnai, Közép Kápolnai, Baros, Uj fazekas, Akasztó, Bodonhát, Grófi Nagy, Grófi Közép, Grófi Új, Grófi Kis, Grófi Hosszú, Keresztút, Forrás, Korparét. 223. Fény Helység. Legrégibb időktől fogva a Kap lyoni Nemből valók, különösen a Zonga, másként Vetési ág birták. Omboly most puszta, régen falu volt. Téglás puszta. 1476. tanúvallomás tétetett, hogy ezen puszta mellett Czakó káposztája és Galambos paliaga az Embel pusztához tartozott. Vada most puszta. 1280. Vada Nog Voda föld szomszédságában emlitetik. 224. Penészlek Helység. 1327. Penizleki László, Miklósnak Fia birta. 1431. Határát Téglási pusztától Károlyi Lancz megkülönböztetni akarta, de az Álmosdi Chire Nemesek nem engedték. Ott Penezleuknek iratik. 1422. A Chire Nemzetség (Marouth Nemből való) Barnabásban fiu ágon ki fogyott, Leány Maradéki Zichy, s Melithek. 225. Körtvélyes Helység. Nagy és jó határ a fekete, s homok talajjal, és sok ligetei vannak. Bodzaszer, Nyirfa, Fenyeres, Csanálos, Hosszúrakottya, Nagy Szőlő hegy. 226. Bere Helység. 1291. Gróf Rosályi Kun Bere földjét Kaplyoni nevü Venczelytöl, s többektől örök áron meg vette. Vállajári, Vágattó, Hátbeli, Füzes éri, Szent györgyi, Szőlőn túli, Szőlőn inneni, Kis Rengatyai, Nagy Rengatyai, Szőlős kerti, Akasztófa lapossi, Kátyói, Forrás, Folyás rét, Kertalyja, Csere. 227. Csomaköz Helység. A Csomaközi Nemzetség, Kaplyoniak 4-k ága Csomaközy 'Sigmondban fiú ágon 1768. magva szakadt. 1464. A Gyermekerdő, mint Kis Csomaközhöz tartozó Vetéssy Miklósnak ítéltetett. Bereg, Feketetag, Kidéi, Szaniszló felől, Folyásra rugó, Halomi, Karikási, Folyási, Uj temető alatti, Foglár telki, Bérei határra rugó, Vadai, Ligetes erdő, Ponyvási, Karulyi. 228. Szaniszló Helység. 1374. Báthory Lászlónak Zanizló fiától építtetett, és nevét ettől vette; 1414. osztoznak rajta (Leleszi Konvent) és innen Zanizló-fiaknak neveztettek. 1499. Hogy Pál ffy János Erdeje Szaniszlóhoz tartozott, tanú vallomás tétetett. Később az Ecsedi Várhoz csatoltatott. Kigyei út, Közép Csere, Feketeerdő, Keresztó, Toldási, Hosszú nád, Szőlőntúli, Ménes akol, Nyílás, Tökös, Kendereskert, Vízállás, Halom. 229. Részege Helység. 1330. I. Károly Király Rechege helységét Semieni Istvánnak, hívének ajándékozta. Jasztrabszky János, mint pusztát nyervén, meg népesítette. Ó szólő, Karátsony, Rekettye, Kis Erdő, Csárdás, Nagy rét.
