Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Id. Mándy Péter: Szatmár megye
áradásokból böveldedü (!) széles parttal bíró foly ár, melyknek déli partján volt a borsó mezőn Szent Egidnek szentelt Kápolna l-ö Károly idejében, hol akkor a Mándi határ jelentetik ki az osztály levélben. Kender alyja, Egeralyja, Túri szeg, Túri mező, Bilkai szeg, Malom eleje, Fülesdi, Kis - Nagy Nyaras, Róka, Homokszeg, Kis folyó, Horgas Eger, Nyáras szeg. Ez a horgas, nyáras, száras végzet, hol as, hol pedig os szerzetben állanak elő igy: horgos, nyáros, szaros, többesben horgak, szárak. Kérdés mert vég képen elintézettnek nem tudom - valljon meg hagyható e ez így? Ormán hát. Kérdés, valljon nem a pogány időből szivárgott ez által az Ármányból? Vagy inkább Ormóból származtatandó? 189. Kömörö Helység. Ez is Ös Kölcsey bírtok. Túrhát, Cserszeg, Ökör szeg, Homok szer, Gábornak, Rét alyja, Nyáras, Liget, Darvas, Liget alyja, Szoros szegelet. 190. Mánd Helység. A helység alatt Keletről van egy Vidra nevü tó, nevét valaha a' benne lakott vidráktól vehette. 1379. Mándy Tamás Istvánnak Fia, és az ő Maradéki egészen birták e falut. Puszta Mándnak a neve ma is fenn áll, egy része a Kis Szekeresi határban. Szirmay Antal Szatmár Vgye esméretében II- R. 242 1. 207§ Mándról igy ír: Mánd falu, mind Nemesek lakják és birják. Nevezetesebb fm ágon a törzs ökös Mándy Nemzetség.- 886. eszt. midőn a Magyarok Pannoniát elfoglalták, egy vén magyar katonától, kit a Magyarok a Megagodtságáról Ag-Mándnak, Apának is neveztek, mivel ezen helység, mind a Jeles Mándy Nemzetség vette nevezetét. Történelmi hiedelemre fokozódhatik az, a mit Béla Király Nevetlen Jegyzője (Anonymus Bela Regis Nótárius) 25. Részben Mándról komoly elsorolással állit, hogy t. i. Ag Mánd (Ogmand), ki egyszersmind Apa névvel is emlittetik Erdély hon foglalásában ügyesen járt el. De hogy jelen Mánd ő általa állított gyarmat légyen e? az törvényesen nem (mert lehetetlen) leg feljebb történelmileg hihető. Némi homály oda mutat, hogy a mikor a törsök Kőlcheiek (Kulsei) ma is nagy részben birtokolt 9. helységet: u: m: Költse, Milota, Csecse, Tisza Kórod, Fülesd, Cseke, Istvándi, Kömörö, és Czégényt meg települték, s azóta ivadékai folyvást birják, akként lehet talán szerény óvással föltenni az akkor jeleskedő Ag Mándról, hogy ő is Kölesének tő szomszédjában fekvő Mándon szintén megtelepült, kinek Maradékai ugyanott mái napig folyvást helyt, és fennállanak. A település is inkább a foglalás formája után elébb utóbb is eshetett, adat hiányában ideje szorosan ki nem számítható. Egyéb iránt, a mi Erdély meghódításáról Jegyzőnél mondatik, az a történet nyomán igaz marad. Mánd fődjei: Kis mező, Szénégető, Mogyorós, Darvas, Lógyepü, Kattó rekettye, Avas szeg, Erethegy alyja, Csonkás, Köles hely, Juharos, Horgos rekettye, Kerület, Palló szeg. Mándi rét. 191. Borzova Helység. 1436. Borzavai László egészen birta, de felét Külchey Jakab elfoglalta. Egy tó veszi körül. 1476. határjai megjárattak. Puszta Mánd felől, Gyepű szakassza. 192. Nagy Szekeres Helység. Nagy és Kis Szekerest hajdan a Zekeressy Nemzetség birta. 1359. Zekeressy Tamás testvérivel határát Kermechétől meg különböztették, 1642. után egy rész Kende Gábor birta; de 1672. után hívtelensége miatt elvesztvén Gróf Zinzendorf hadi vezérre, erről B. Dujardinra szállott, ki is a Gégő partján egy csinos kastélyt épített, most már csak a helyje látszik. 1717. a Tatárok kirabolták, melynek emléke a Templom táblán áll. Egy Karholya nevü mély tó is van a határán az Árvízzel szaporítván, Sovány szer, Rodos, Liget sor, Almaszéli útköz, Nagy Rét, Bojos.
