Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Id. Mándy Péter: Szatmár megye
145. Felső Fernezely Helység. Némelyek szerint a régi Fürész malomtól származtatják, de inkább a végig folyó Füriza pataktól jönn az, melyben szép pisztrángok fogatnak. Mindnyájan bányászi munkások, szénégetők, favágók, faereszgetők, szén, értz-, salakhordók, két mértföldnél tovább van vastag deszkákból csinált Zsellepjök, melybe a Fernezelyből vizet botsátván, a fát a dombokon völgyeken leeresztgetik az egy Értz olvasztó Kohókig. Még belől a bértzeken lengyelből és Maramarosból ide szállingózott Munkásoknak is 80. kalibájok van. 1690-ben Felső Orosz falunak neveztetett. 146. Alsó Fernezely helység. Igen kedves savanyú vizök van a Grappa nevü helyen. 1608. eszt. Lisibona Gellértnek Nagy és Felső bányai Fő bányász tisztnek Királyi adománnyal ajándékoztatott; kinek leány maradéki Mikolay, Korda, Peley, és Szirmay későbben a Királyi Kintstárnak nagy haszonnal által adták: de a Mikolay ágon levő Mándy örökösök azon eladásnak ellent mondást jelentettek a Vármegye levél tárába. 147. Felső Handal. 148. Alsó Handal. Igy neveztetnek a bányászati alkotmányok, és lakosoknak telepje. Itt vannak olvasztó, választó, pergelő épületek, kohók, malmok, és a Királyi Kamarának hasznos kortsmája; Minden héten vásár esvén benne, hol a királyi munkások élelemre való szükségeseket megvásárolni szoktak. 149. Nagy Bánya Szabad Királyi Bánya város. Nevezetei Asszony patakának (Rivuli Dominarum, Civitas de Rivulo Dominorum, Rivulus, Rivulinum). I-ső Károly 1329ki - I-ső Lajos 1347-ki ugy 1376. 1492. és 1503-ki okiratokban neveztetik. Később a Kereszthegyi Nagy veremnek nevezett bányáról Nagy Bányának is neveztetett, kapta a mai nevét. Nagybánya névvel 1508-k évtől hivatik. Bányái: Göncz vár, Nagy- és Kis Gyepei (Gapel), Háberszak, Kűszeg, és Stomház bányái említtetnek. Szőlő hegyei: Éhvölgy, Konts, Tükör hegy, Bánya oldal, Fog hagymás, Kő alyja, Veresvíz, Korlátos, Kalandos, Vascsatorna, Fendely, Deesen, Fejérúr, Borpatak, Jerikó, és Paprád. Hegyei: Köves beré, Pleska, Plesa, és Rosály. Határ részei: Göböly rét, Bodonkút, Rákos, Blidár, Keleti, Nyugoti bérez, Feketepatak. 150. Felső bánya Szabad Királyi Bánya város. 1347. és 1412 -ki oklevelekben Media Möns Néven emlegetik. Fordulói: Kőkuti, és Eresztő mező. Bányái 1690. Tudor, Leves, Tomoz és Vanth. Magános bányák: Minden szentek, Csúszó, Leppen, Szent Mihály, Szentháromság, Szentjános, Ökörbánya, Enteres János, Terőbánya, Peterdeák, Vonti, Gézen, Pokoli, Sz. Ignácz, Matthaei, Él bánya, Szent Jóbi. E határban vannak még a Szaszar vize, Bódító bőv vizű tó, és Kis asszony forrása. Bánya hegy alatti tér: Irotvány, Gurát, Garnit vonal, Nagy 'Somb, Nyitra, Kősahát, Borkút irtás, Veres hegy, Somos, Somoshegy, Hosszú rét, Nyires, Rósály alyja, Feketehegy alyja. 151. Miszt Mogyorós Helység. Ezen helység Kővár Vidékéhez tartozván, mivel Misztótfalu Várostól csupán a Miszt pataka által választatik, a Magyar Ország gyüléss rendeletéből, és Erdély résziről kiküldött vegyes országos Bizottság által folyó század elein szakasztatott Magyar ország Szatmár Vármegyéjéhez, mikor több vegyes Helységek is kicseréltettek. Nevezetesen Közép Szolnokból Géres, Gyöngy, Király Darócz egy egy része ide esvén ugyancsak Kraszna Vgyéhez Ilosva helysége az előtt, mint Czikó helysége, továbbá Alsó Felső Szopor része Szatmárhoz biratván Közép Szolnok Vgyehez kaptsoltattak, Ilosvát, illetőleg pedig Krasznának át engedtetett. Szántó földjei nem levén, kevés kaszáló találtatik. Hegyein gesztenyések, és szőlő termő kevés Szőlők vágynak következőleg: Ró'sahegy, Czipló, Derékhegy, Gölvály,
