Mizser Lajos: Szatmár vármegye Pesty Frigyes 1864–1866. évi helynévtárában - A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár Kiadványai II. Közlemények 24. (Nyíregyháza, 2001)
Id. Mándy Péter: Szatmár megye
16. Csenger Bagos helység, e' név eredete kérdés? 1429. Falthaés Hozzyu puszták. 1435. Csalkonya puszta Folta földje. 1513. Kraszna réte, Gecheréte, Aszthalmi rét, Középrét, Tóháti rét határban. Hordós kút? Lamsa? Vas rét? Tóhát, Két tőgye, Lap, Tolvaj zúg. 17. Óvári helység. Minő Várról kapta nevét? van e nyoma? vag (!) emlékezete? 1463. Lukas teleké puszta Csenger és Óvári határok közt?? Ördöngös, Menczen rét, Vas kapú, Lapos halom?, Válaszút?, Rácsigó, Babúd őrlő út, Cséke alyja, Nyaló, Petrehát, Gazilanka. 18. Vetés helység. Régen Vetys 1265-ben, 1366. Gelényes főid, 1549. Iváncs erdeje, 1632. Tövis főid, 1650. Vetés kékes, más kép Háború puszta emlittetnek, Zabon?, Vágván?, Bojtos hát?, Börtsök?, Kis érhát, Szennyes gaz. 19. Gelényes puszta. Régen falu Gelényes. 20. Gyülvész puszta. Régen falu volt. 21. Szamos Dob helység. 1261 Balkun Dob földje névvel emlittetik, az határán folyó Balkántól; a midőn ezen terra Bissenorum a Besenyő ki fogyott, nép birtoka után V Istvántól Apornak ajándékoztatott. Szaniszló, Tarom ér, Babota?, Nagy puszta?, Csipkés. 22. Tagy puszta. 1398. Thagh helység volt. Fekszik Dob és Domahida köztt. 23. Zsadány helység. 1423. Nagy és Kis Sadány Hódos mellett emlittetik. Csonkás, Bánfy tagja. 24. Madarász helység. Kömörö patak foly rajta keresztül. Kukuját?, Kratsunás, Botos, Kanaltóközi, Fekete domb, Kömezeg, Beringye, Kutsorva folyása, Blagántó, Barku, Gorzó, Ura, Inacz, Vad tó, Csokoly? 25. Tőke Terebes helység. Szilvási, Csatorna, Tróján?, Imár??, Szemesi? 26. Gilváts Helység. 1398. Tagh helységétől el határoltatott, Szilvás, Kosár, Itató, Sertés bokros, Homorod főid, Nyomás rét, Nyárfa föld. 27. Piskárkos Helység, Tóhát, Gats tónál, Hernád, Szarvas csere, Gát úti. 28. Király Darócz 1489. évtől fogva Mező Város. 1217-ben Sólymosnak nevezetett, mivel a Királyi Sólymok ezen Majorban neveltettek, s taníttattak. 1262-ben V István kir. Eurs nemből való Aladár Grófnak ajándékozta Solumus földjét, mely a Királyi Solumusoké volt, Drauch du Fresne szerint Sólymot jelentvén, a' hely is terra drauchariorum regiorum volt, 's innen nevezte a Magyar Darócznak, s innen hívatott Király Darócznak is. Eursi Aladár maradékinak egy ága Daróczi, más ága Kis Váradainak nevezte magát, ez okon Kis várda is régen Minus Varadinumnak hívatott. Van itt a város déli részen egy Kastély domb. Erről bővebben kell nyomozódni?? Papok tanyája, Csubataló, Beczi, Ó gazda, Gúz aszaló, Csató lapos. 29. Géres Helység. Vajdahát vagy Vajáthát, Vajdaközi, Barátok földe?, Márvány pup?, Ivánkaközi?, Mihálylovaközi, Szereje cserén. 30. Gyöngy helység. Oláhul Gyüngyes, Dolina Patakköz, Szomonok?, Pajus. 31. Alsó Boldád 32. Felső Boldád helységek. Régen Boldvaj. 33. Dobra helység. Vénhegy, Lupiné, Csucsujka, Szasor, Hosszugazda, Faluhely??, Őrmező.
